10 Tény Az Amerikai Polgárháborúról » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
July 18, 2024, 7:18 pmKeresett kifejezés Tartalomjegyzék-elemek Kiadványok Kiadó: Akadémiai Kiadó Online megjelenés éve: 2022 ISBN: 978 963 454 800 3 DOI: 10. 1556/9789634548003 Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern – vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott – háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein.
- Az amerikai polgárháború magyar
- Az amerikai polgárháború 2
- Az amerikai polgárháború 2019
- Az amerikai polgárháború 1
Az Amerikai Polgárháború Magyar
1865. június 23-án megtörtént a konföderációk átadása, békét hoz a háborúba és végül a rabszolgaság felszámolását az Egyesült Államokban. Ezt a békét nem látta Lincoln, akit két hónappal a konföderációk átadása előtt meggyilkoltak, miközben színházba látogattak. Kép: A lecke lezárásaként beszélnünk kell a következményei az amerikai polgárháború egyik eseménye, amely kulcsfontosságú volt Amerika későbbi éveiben. A polgárháború fő következményei a következők voltak: Val vel több mint félmillió halott, Az amerikai polgárháborút az Egyesült Államok történelmének egyik legsúlyosabbnak tartják. Jóváhagyott módosítások az alkotmány 13., 14. és 15. száma ez olyan dolgok javítását szolgálta, mint az egyenlőség és a rabszolgaság vége. Megszüntették a rabszolgaságot, rabszolgák millióinak felszabadítása. Szövetségi és elnöki hatalom Az Egyesült Államok növekedett, ami a rendszer kritikájának csökkenését okozta. A rabszolgaság elvesztése a háborúval párosulva súlyos gazdasági válságok a déli államok felé.
Az Amerikai Polgárháború 2
Az amerikai polgárháború szomorú kettősségét pedig mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy az északi győzelem kulcsszereplőjét, Abraham Lincolnt alig pár nappal a déli fegyverletétel után, április 14-én egy déli szimpatizáns, John Wilkes Booth meglőtte színházi páholyában, másnap pedig belehalt sérüléseibe. A konfliktus előszele Közvetlen előzmények
Az Amerikai Polgárháború 2019
A nemzet politikai megosztottsága A rabszolgaság kérdésének fontossága eljutott a politikáig, és megoszlott a népességet a demokraták és a republikánusok között attól függően, hogy támogatták-e a rabszolgaságot vagy abolicionizmus. Ezt a helyzetet az 1860-as választások után mutatták be, amikor Lincoln győzelme a nemzet teljes megosztottságát eredményezte. Abraham Lincoln: új elnök Abraham Lincoln győzelme újszerű Az Egyesült Államok elnöke nagy problémát hozott, vagyis az, hogy sok déli állam nem volt hajlandó egy személy vezetésével vezetni hogy teljes mértékben rablóellenesnek tartják magukat, és ezért csak a Északiak. Számos déli állam megkezdte az elszakadást, hogy elkülönüljön a nemzet többi részétől, megszállva a szövetségi bázisokat, hogy fegyvereket szerezzenek az elkövetkező háborúhoz. Megtörtént az amerikai polgárháború kezdete 1861. április 12, amikor egy déli lázadó hadsereg megtámadott egy erődöt Dél-Karolina területén. Ezt a támadást követően további négy déli állam csatlakozott a felhíváshoz Szövetség hogy leküzdje a hívást Unió (az északi államok alkotják), a rabszolgaság fenntartása érdekében.
Az Amerikai Polgárháború 1
Erre számítottak az "alapító atyák", az amerikai alkotmány alkotói, amikor a rabszolgaságot végül – a nemzeti egység megőrzése érdekében – nem törölték el. Egy váratlan fordulat, az ipari forradalom által keltett gyapotéhség azonban új lendületet adott a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodásnak. A szabad munkaerő és a szabad föld az iparosodott északon, más-más okból, de munkásnak, tőkésnek egyaránt érdekében állt. (Az USA-ban nagy volt a munkaerőhiány. ) A déliek viszont, akik rablógazdálkodást folytattak, arra törekedtek, hogy a rabszolgatartást mind újabb területekre kiterjesszék, és kimerült földjeikről a rabszolgákat oda telepítsék. Az ültetvények a tőkés világpiacra termeltek – de nem a nemzeti piacra. szabadkereskedelem hívei voltak, míg az északiak vámokkal akarták iparukat a brit versenytől megvédeni. Észak erős államhatalmat akart, hogy a Csendes-óceánon megnyíló gazdasági és hatalmi lehetőségeket kiaknázhassa. Az ültetvényesek azt szerették volna, ha az egyes államok függetlensége nő.
Észak nyersanyag- és embertartalékai kimeríthetetlenek voltak, amit a bevándorlás a polgárháború évei alatt további 900 ezer fővel gyarapított. (Az Unió hadseregében 400 ezer külföldi születésű amerikai szolgált. Dél - amelynek erőit a rabszolgák féken tartása is lekötötte - lakosságához viszonyítva nagyszámú haderejét sem kellően ellátni, sem felszerelni nem tudta. A Konföderáció, amely Lee tábornok személyében szinte az első pillanatban megtalált kivételes képességű hadvezére helyzeti előnyét felhasználva gyors támadást indított az Unió székhelye, Washington ellen. Bár seregét az északiak 1861. július 21-én Washingtontól 30 mérföldre megállították, az Unió vereséget szenvedett. Világossá vált, hogy 90 napra felfogadott önkéntesekkel a hosszúnak ígérkező háborút nem lehet megnyerni. Az Unió kormányának katonái gyakorlatlanok, seregének tisztjei kereskedők és ügyvédek voltak. A harc színtere forró és egészségtelen terület volt, amelyet az északi emberek nem bírtak. Két éven át az északiak nem tudtak eredményt elérni.
De egyre világosabban látszott, hogy a rabszolgaság nem pusztán jogi vagy közgazdasági kérdés, hanem erkölcsi is, méghozzá leginkább az. Képtelenség az ország egységéről beszélni úgy, hogy közben egy az emberi létezés lényegére vonatkozó alapkérdésre homlokegyenest eltérő válasz adjon az ország két – földrajzilag elkülönülő – fele. Míg az egyik igazolhatatlannak tekintette, hogy embereket rabszolgaságra kényszerítenek, addig a másik fele nem csak elfogadta, de a rabszolgatartást védendő jognak tekintette. Míg az Észak az emberek közti teljes jogegyenlőséget tűzte ki céljának, addig a Dél számára egyre inkább a rabszolgatartás jelentette identitása súlypontját. Pedig rabszolgát tartani – pusztán jogi és gazdasági szempontból nézve – már mind nehezebb volt 1861-hez közeledve, és egyre kevesebb déli ültetvényes kiváltságának számított. Ők viszont uralták a déli politikai intézményeket, és valós súlyuknál fontosabb szerepet játszottak az országos politikában is. Sokáig ügyesen használták ki a még XVIII.