Petőfi Sándor Tiszánál - Petőfi Sándor: A Tisza (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 2-Ből &Ndash; Jegyzetek
August 24, 2024, 4:11 pmMicrosoft excel 2010 letöltés ingyen magyar teljes verzió full Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) - Műelemzés Blog PETŐFI SÁNDOR: A TISZA - Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) – Jegyzetek Petőfi Sándor: A Tisza - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Petőfi Sándor: A TISZA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'. Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Petőfi Sándor Tiszánál - Petőfi Sándor: A Tisza (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 2-Ből &Ndash; Jegyzetek. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő: benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát.
- Petőfi Sándor legmeghatóbb alkotása - Meglepetesvers.hu
- Petőfi Sándor: A Tisza - Missing word
- Petőfi Sándor Tiszánál - Petőfi Sándor: A Tisza (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 2-Ből &Ndash; Jegyzetek
Petőfi Sándor Legmeghatóbb Alkotása - Meglepetesvers.Hu
Mr2 petőfi rádió online Mr2 petőfi top 30 Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek Rózsa sándor A vers azonban itt nem ér véget: a befejezés drámai. Pár nap múlva a költő arra riad fel álmából, hogy félreverik a harangot az árvízveszély miatt. Petőfi sándor tiszánál. Mindenkinek menekülnie kell. Romantikus vonás a műben az az éles ellentét, amely a Tisza két arca között megjelenik: a korábban szelíden folydogáló, sima tükrű, nyugodt és hangtalan folyó most úgy őrjöng, mint egy láncait letépő elmebeteg, aki mindent el akar pusztítani. Itt, az utolsó strófában a vers társadalmi mondanivalóval telítődik: a megáradt, zúgva-bőgve tomboló Tisza képe az erejére ráébredő, fölkelő, szabadságáért fegyvert ragadó nép jelképe lesz. Vannak elemzők, akik pusztán tájleíró versnek tekintik A Tiszá t, mások szerint a politikai jelentésréteg nem önkényes belemagyarázás: ezt Petőfi más versei is igazolják, melyekben a fölkelő népet szintén háborgó tengerhez vagy folyóvízhez hasonlítja a költő ( Föltámadott a tenger, A király és a hóhér stb. )
Petőfi SáNdor: A Tisza - Missing Word
A Tisza azok közé a versek közé tartozik, amelyeket minden magyar kisgyerek ismer, legtöbbünknek kívülről is meg kellett tanulni, mindenki ezerszer hallotta, megszokta, így nehéz róla úgy beszélni, hogy újonnan fedezhessük fel nagyszerűségét, ahelyett, hogy unalom és közöny övezné. Pedig a vers megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mert A Tisza nemcsak közismert, közérthető, közkedvelt, egyszerű és szép vers, hanem emberi életünk lényegébe, mélységeibe bevilágító, megrázó és megdöbbentő nagy vers! Nézzük! Petőfi Sándor: A Tisza - Missing word. Az elemzés vázlata ● Bevezetés ● A vers szövege ● A vers keletkezésének körülményei ● A Tisza-élmény időbelisége ● Az árvízélmény szimbolikája ● A vers műfaja, verselése ● A vers szerkezete ● A vers költői eszközei ● A csend és a hangerő verse A Tisza Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'.
Petőfi Sándor Tiszánál - Petőfi Sándor: A Tisza (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 2-Ből &Ndash; Jegyzetek
Az ötödik versszakban viszont, nem is olyan váratlanul, megjelenik a vér: Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Később egy újabb, híres vallomás, ezúttal már a természethez való ragaszkodásról. És briliáns első két sor a magánhangzóknak köszönhetően: Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Petőfi Sándor legmeghatóbb alkotása - Meglepetesvers.hu. Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. Zárásként azonban mégicsak eljutunk oda, hogy a jámbor Tisza sem bírja tovább: Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A puszta, télen című, 1848 januárjában írt versnél már a nyitán hangulata is valami egészen más: Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Bámulatos életképek közepette (De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak) odakint a természet már lázad: Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő.
Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! 1847 The Tisza (English) When in the dusk a summer day had died, I stopped by winding Tisza's river-side, just where the little Túr flows in to rest, a weary child that seeks its mother's breast.