Kolozsvári Magyar Egyetem
July 7, 2024, 4:28 pmAz SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója, a Magyar Felsőoktatásai Levéltári Szövetség elnöke több példával is érzékeltette, hogy a román hatóságok hivatalos deklarációival szemben mit jelentett a kolozsvári valóság…" A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele című tanulmányában az utolsó világháborús esztendő nehézségeit mutatja be Vajda Tamás. Az SZTE Egyetemi levéltár vezetője a Szeged című városi folyóiratban 2020 áprilisában megjelent dolgozatában idézi Apponyi Albertet, aki párizsi tárgyalásain, 1920. január 16-án kitért a száműzött egyetemek ügyére, mondván: "Külön okmányt fogunk önöknek beterjeszteni, amelyben szemük elé tárjuk mindazon – kulturális értékekben véghez vitt – rombolást, amely ebben az esztendőben történt. Megtudhatják majd belőle, hogy két szép egyetemet is leromboltak: a magyar műveltség ősi központjában, Pozsonyban lévőt, valamint az attól kissé újabb keletűt, a kolozsvárit, melyek mindegyike megfelelt napjaink legmagasabb tudományos elvárásainak.
Kolozsvári Magyar Egyetem Radio
id opac-EUL01-000093952 institution B2 L_057 L_061 L_118 L_119 EUL01 spelling A kolozsvári magyar egyetem 1945-ben A Bolyai Egyetem szervezésének válogatott dokumentumai gyűjtötte és szerk. Barabás Béla és Joó Rudolf; előszó Csőgör Lajos; bev. tanulmány és utószó Joó Rudolf Budapest Magyarságkutató Intézet 1990 174 p. 23 cm A magyarságkutatás könyvtára 0865-3725 3 könyv Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár egyetem 1945 forrás EUL10000917638 Y forrás Barabás Béla gyűjt., szerk. EUL10000158255 Y Joó Rudolf 1946-2002 gyűjt., szerk., bev., utószó EUL10000253769 Y Csőgör Lajos előszó EUL10000158257 Y A magyarságkutatás könyvtára EUL10000003211 Y language Hungarian format Book author2 Barabás Béla, gyűjt., szerk.
Kolozsvári Magyar Egyetem Tv
A tanárokat elűzték, és szeretném, ha látnák, hogy kiket tettek a helyükre. Fölhívom önöket, küldjenek ki tudósokból álló bizottságokat, hogy a valós helyzettel tisztába jöhessenek, és elvégezhessék az összehasonlítást. Mégiscsak lehetetlenség, hogy ezek a történelmi múltra visszatekintő egyetemek és egyetemi karok így eltűnjenek, és bárkikkel fölváltsák őket. Az újonnan jöttek képtelenek ugyanis pótolni e nagy tekintélyű művelődési intézményeket. " A Kolozsváron maradt egyetemisták és tanárok próbái "A Kolozsvárt maradt tanárok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az ősi székhelyen ne szűnjék meg a magyar egyetemi élet s mindent elkövettek az egyetem feltámasztására. Réz Mihály professzor vetette fel az 1920. április 17-én tartott tanácsülésben azt a gondolatot, hogy az erdélyi magyar felekezetek közös erővel állítsanak fel egy felekezetközi tudományegyetemet a Ferenc József tudományegyetem tanárainak bevonásával" – olvasható A KOLOZSVÁRI M. FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTENETE 1872–1919 című kötetben.
Kolozsvári Magyar Egyetem Teljes
100 éve 3 városban egyszerre igyekeztek megoldani a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem helyzetét. A világháború következménye, hogy az 1872-ben megalapított universitast a román hatóságok száműzték Erdély fővárosából, ahol az egyetemi tanárok maradéka felekezetközi egyetemként igyekezett átmenteni az intézményt 1920 áprilisában. Ugyanekkor a Kolozsvárról menekülni kényszerült universitas ideiglenesen Budán folytatta működését, miközben befogadására Szeged elszánta magát, hogy ezzel végre egyetemi várossá lehessen. Az 1581-ben alapított "kolozsvári lyceum tudományos egyetemmé egészíttessék ki, mely a pestinek módjára lesz szabályozandó és szintúgy egyenesen a közoktatási miniszter hatósága alá rendeltetik" – mondta ki 1848 augusztusában az úgynevezett Unió-bizottság. E nagy terv szertefoszlott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésével, majd újra feléledt a kiegyezéssel. A "megújult Magyarország" második tudományegyetemét 1872-ben négy egyetemi karral hozták létre Kolozsvárott.
Ez az, amit megváltoztatnék. A tanárok elég jók, nem annyira szigorúak, jól tanítanak, jól feladják a leckét, tehát velük nincs baj és emiatt szimpatikus nekem az egész egyetem, nem félek tőle. Picit a vizsgáktól félek így, online, és jobb bemenni valóságosan, mert online elég szigorúak. Kevés idő áll rendelkezésre, és azonnal meg kell oldani, alig van időnk átgondolni a kérdéseket. Inkább logikára figyelnek, és ha nem tudod ki is tesznek vizsgáról. Hogy néz ki nálatok a számonkérés? Hogyan vannak nálatok a jegyek? Czumbel Robert: Egytől tízig számolják a képességeinket. A tíz az a tökéletes, az egyes pedig a legrosszabb (van olyan, hogy nullás, de azt ritkán adják, csak ha egyáltalán nem csináltál semmit). A négyessel még meg lehet bukni, de az ötös itt olyan, mint Magyarországon a 2-es, azzal már át lehet menni a vizsgákon. Vannak a parciális vizsgák, ami azt jelenti, hogy egy félévben mondjuk 2 vizsga van egy sessio (félévi vizsga) előtt, az anyagot két vagy több részre osztják. Van még sok feladat, ahol adnak részpontokat, ami beleszámít a jegybe.