Kontuly Béla (1904 - 1983) - Híres Magyar Festő, Grafikus
July 7, 2024, 12:59 pmKontuly Béla Született 1904. február 3. [1] [2] Miskolc Elhunyt 1983. április 14. (79 évesen) [1] [2] Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész rajzoló Sírhely Óbudai temető Nemessányi Kontuly Béla ( Miskolc, 1904. február 3. – Budapest, 1983. április 14. ) magyar festő, művészpedagógus. Kontuly Béla centenáriumi kiállítása - artportal.hu. Élete [ szerkesztés] Tanulmányait a prágai képzőművészeti akadémián és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Réti István és Dudits Andor voltak. Már főiskolás korában kiállították műveit a kassai Keletszlovákiai Múzeumban. 1928 -tól 1930 -ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt feleségével, Fuchs Hajnalkával együtt. 1932 -ben az Ernst Múzeumban megrendezte műveinek gyűjteményes kiállítását. 1934 -ben belépett a Munkácsy Céh Művészeti Egyesületbe. Ő készítette a Szegedi Egyetem lépcsőháza, a budapesti Hermina úti kápolna, a Herminamezői Szentlélek-templom és a komáromi katolikus templom freskóit, majd 1939-ben a vízivárosi Szent Anna-templom falképeit; ez utóbbit Molnár C. Pállal közösen.Kontuly Béla Centenáriumi Kiállítása - Artportal.Hu
Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című műve, amelyre 16 millió forintról indult a licit, élénk érdeklődés mellett 30 millió forintért kelt el. A festmény szerepelt a "magyar vadak" 2006-os kiállításán. Kmetty János Parkrészlet fákkal című alkotására, a magyar modernizmus klasszikus korszakának egyik kiemelkedő művére ugyancsak 16 millió forintról indult a licit, s 26 millió forintért cserélt gazdát a kép, a festő 1920-as években készült kalapos önarcképét 1, 7 millió forintért vették meg. Életműve több festői korszakot, kifejezési formarendszert hidal át és ötvöz, mégis szervesen egységes: a változatos és mindig megújuló oeuvre-ben azonnal tetten érhető Abodi Nagy Béla domináns alkotói karaktere. Művészi tevékenysége mellett Abodi Nagy Béla közéleti szereplőként, magyar társadalmi és szakmai szervezetek vezetőjeként (1939 után a SZEFHE alelnöke, 1990 után a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke volt), egyetemi hallgatóként (Bukarest, Budapest), egyetemi tanárként és vezetőként, tekintélyes művészként, az írott és kimondott szó mestereként is az erdélyi magyarság megmaradásáért tevékenykedett - közölte a család.
kupolája freskóját, 1939: a Külkeresk. Hiv. megbízásából nagyméretű faliképeket az USA-beli világkiállítás számára, Szt István freskóját a deáki bencés tp-ban, 2 freskót a szombathelyi szem-ban, 1941-42: a bpi domonkos tp. Szt Domonkos- és Szt Margit-oltárképét. 1936: és 1940: részt vett a Velencei Biennálén. 1941-47: a Képzőműv. Főisk. freskófestés tanára. 1938-43: postai bélyegterveket készített. 1943: a M. Hősök postabélyeg-, 1944: a váci kupola-freskó pályázaton ( Szt István megalapítja a váci ppséget) 1. díjat nyert. ~ festette 1948: a KPI (a keresztfolyosók 6 tondójának alfreskói), a Bp-Törökvészi úti ferences kpna ( Szt Ferenc látomása), a szeged-alsóvárosi ( Mária hét öröme, Mária hét fájdalma, Mózes vizet fakaszt, Krisztus keresztelése, A ferencesek missziós tevékenysége), 1949: a jászberényi ( Angyali üdvözlet), 1950: a Bp-Tövis u., 1951-55: és 1968: a sümegi, 1958: a Bp-Kassai téri, 1956: a salgótarjáni ( Szt József, Mária és Jézus élete), 1959-61: a bajai, valamint a Bp-Bosnyák téri és a miskolc-vasútvidéki tp.