Hegyi Botos Attila
July 18, 2024, 4:29 pmHalmai Tamás írása Hegyi Botos Attila Evangélium című verseskötetéről A merészen nagyra törő cím merészen alázatos versanyagot takar. Hegyi Botos Attila poétikai kultúrája a varázsigék és a zsoltárok köztes műfaji-metafizikai terében bontja ki erényeit; az Evangélium örömöt hírel: a gondviselt lét derűjét ("Megindultság. / Repesve hallgatás. / Létezés" – Vadludak). Ehhez a versnyelvi habitushoz a míves könyvészeti jellemzők éppúgy idomulnak, mint a címek esztétikuma (a tartalomjegyzék önálló olvasmányként is magával ragadó). Transzcendens és profán | Országút. Már a cikluscímek érdeklődést csiholnak: ki ne akarná fölfejteni, mit rejt A barázdából szántott gyermek vagy a Szélrajz tűző vízen megfogalmazás? Egy tömbből faragott, karcsú szabadversek sorjáznak hosszú rendben; a szakrális versbeszéd, a bibliai tónus, a teremtésmítoszok hanghordozása halk szavú himnuszokban teljesedik ki. A kurta mondatok archaikus ritmikája, a helyenként katalóguspoétikává stilizált névszói retorika a szavak hölderlini ártatlanságához keres visszautakat ("Édes, törékeny.
- Transzcendens és profán | Országút
- Napút búcsúest
- Attila Evangéliuma (Hegyi Botos Attila legújabb verseskötetéről) - Boldogh Dezső - ÚjNautilus
- Egy váci költő könyvbemutatója | Váci Napló Online
Transzcendens ÉS ProfÁN | OrszÁGÚT
/ Oldott ártatlanság" [Szalmagyopár]; "Édes tűnődése van, / kérése, kérdése nincs" [Golgota]); s tovább is merészkedik: óidők emlékezetében élő ősidőket szólongat. Az Evangélium fölirat keresztény kontextust sejtet, de ez csak részben igaz, mert mindvégig az Egészre irányul versfigyelem. A műveltségelemek és mitologémák, a földrajzi-égtáji szélességek-hosszúságok (Egyiptomtól a Távol-Keletig, a mediterráneumtól a trópusokig) Jézus és Atlantisz érintésével érintenek – bennünket. A kötet apokrif szentiratként képzi meg szólamformáit; erre néhány szöveghely önreflexív finomsággal utal is. Hol egy Provence-ig nyúló Jézus-legenda allúziójával (Feltámadások), hol az ószövetségi teremtéstörténet jelenhez igazítása révén ("Akkor még nem / vált el Föld s az Ég, / mondja az írás. Attila Evangéliuma (Hegyi Botos Attila legújabb verseskötetéről) - Boldogh Dezső - ÚjNautilus. / Ámde túl idéző síráson, / törődött időn: / ma sem válik el" – Az égeresz galambdúcai). Érzéki, érzékszervi elevenség lüktet keresztül a lapokon; aranykori természetmisztika ("A fák a mi vallásaink" – Rítus) rajzolja egymásba a földi és az égi szerelem hatóköreit ( "A feltétlen / szerelmen kívül / minden untatott.
Napút Búcsúest
Molnár József Vácott született, jelenleg is szülővárosában él, iskoláit is itt végezte. Az érettségi vizsgát a Lővy Sándor Gépipari Szakközépiskolában szerezte meg, majd mozdonyvezetést tanult, ez a főfoglalkozása. De hogy miért kötelezte el magát a vasútnál és hogyan jött be az életébe az írás? Ezekre a kérdésekre így válaszolt: "Tradicionális család a miénk. Édesapám Vácott vezető váltókezelőként, apósom és sógorom a szobi pályafenntartáson dolgozott. Napút búcsúest. Feleségem a váci állomáson call-centeresként látja el feladatát, így elmondható, nem tudjuk a vasutat kikerülni, nem szeretni. 1979-ben felvettek a katonai főiskolába – nyomozó szerettem volna lenni –, így, úgy látszott, elkerülöm a vasutat. Aztán a sors közbeszólt, még abban az évben jelentkeztem mozdonyvezető gyakornoknak. Idén szeptember 5-én lépek vasúti szolgálatom 40-ik évébe. Ez szinte döbbenetesen nagy kor, mégis egy pillanatnak tűnik csupán. Ez alatt felnőttek gyerekeim, szüleink, nagyszüleink elhagytak. Ez alatt az idő alatt Sturovótól kezdve Nyíregyházáig, Aszódtól Szegedig, Tatabányától Ferencvárosig, gyorsvonattal, személlyel, tehervonattal jártam az országot.
Attila Evangéliuma (Hegyi Botos Attila Legújabb Verseskötetéről) - Boldogh Dezső - Újnautilus
De ez persze mellékszál, igaz, eléggé lényeges. Ezek tehát az igazán fontos dolgok, keziccsókolom. És volnának még ötleteim, de olyan píszí lett a világ, hogy inkább megtartom őket magamnak.Egy Váci Költő Könyvbemutatója | Váci Napló Online
Persze nem tudom eldönteni, mi ez: talán valami hülye perverzió? (Tegyem hozzá: adná Isten, hogy csak ilyen perverziói legyenek az emberiségnek, máris sokkal jobb hely lenne a világ. Nem beszélve arról, hogy járhatnánk rövidben, ugye. ) Egészségügyi gesztusmeglepi magamtól magamnak? Középkoromra korcsult kamaszlázadás heve? Fontatlan fontoskodás? Szegénységi bizonyítvány? Ellenérzés-szinergiák metafizikai kifejeződése a valóságban, mert az asztalláb ideája sem húz hosszúnadrágot? Ki tudja. Mindenesetre: itt és most megkövetek mindenkit, akinek az eseményén oda nem illő öltözetben, egész pontosan rövidnadrágban jelentem meg – nem szerettem volna megbántani őket, tudják, ugye, hogy csak a lábam természete ilyen: leveti magáról a nyűgöt. És persze tudok parancsolni magamnak, meg tisztában vagyok azzal is, hogy nincs az a meleg, amikor egy úriember úriemberkedés közben nekivetkezik. Tudom, csak alig is bírom betartani. De küzdök és bízva bízok, hogy eljön az aranykor, amikor mindenki – és főleg mindenhol – úgy jár-kel, ahogy jólesik neki, a strandon pedig a fehérnépecskék egyenesen úgy, ahogy a Fennvi megteremtette őket.
2022 januárjában jelent meg a 'Fiatal magyar költők antológiája' Athénban magyarul és görögül egy nagy európai program keretében. A könyvben szereplő magyar költők: Áfra János, Bék Timur, Farkas Arnold Levente, Galyas Éva Klára, Izsó Zita, László Liza, Oravecz Péter, Terék Anna, Tóth Kinga, Závada Péter és Weiner Sennyey Tibor. A kötet előszavát most a DRÓTon olvashatjátok. A adta hírül, hogy "magyar költők jelennek meg a múzsák nyelvén". Az előszóból kiderül az is, hogy Nestoras Poulakos kérte fel Weiner Sennyey Tibort, hogy segítsen az összeállításban, aki a célkitűzése szerint negyvenkét évesnél fiatalabbakat keresett az antológiába. Az volt a vezérelve, hogy "lehetőleg reprezentatív legyen", legyenek benne egyenlő arányban nők, illetve képviselje többek közt a vidékieket, a határon túliakat, a roma költészetet és a külföldön is alkotó magyarokat. A görög olvasónak szánt üzenet pedig, hogy " a legtöbbet akkor teszik a magyar költőkért, ha egy-egy magyar verset magukkal visznek a partra és felolvassák őket a tengernek, miközben vannak még néhányan közülünk, akik görög verseket is olvasnak az erdőnek. "