Jókai 12 Pont
July 7, 2024, 9:58 pmAz országgyűlési küldöttsége a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
Jókai 12 Pont En
Íme A 12 pont, avagy "Mit kíván a magyar nemzet. ". A 12 pont születése A párizsi forradalom hírére 1848. Könyv: Az arany ember (Jókai Mór). március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amelyben az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. A korábbi "sérelmi taktika" helyett az alkotmányos átalakulást, az érdekegyesítést és a belső reformokat jelölte meg célként, a birodalom népeinek pedig alkotmányt követelt, amelynek később fontos szerepe lett a bécsi forradalom kitörésében. Az alsótábla a javaslatot azonnal elfogadta és feliratban javasolta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a független, nemzeti kormány felállítását. Másnap a reformer politikusokat tömörítő Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. Az alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részekkel egyetértettek, hiányolták azonban a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megemlítését. Március 9-én a Kör ülésén elhatározták, hogy országgyűléshez intézendő petícióval támogatják Kossuth feliratát és így próbálják meg felgyorsítani az országgyűlés munkáját.
A húszezres tömegtől és a bécsi forradalomtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél 6 körül engedett a követeléseknek. Megtiltatott minden katonai beavatkozás, eltörölték a cenzúrát és Táncsics Mihály börtönajtaja is megnyílt. 1848. Jókai 12 pont neuf. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett "áprilisi törvényeket". A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította. Noha az április törvényeket a forradalom leverését követően az új, neoabszolutista kormányzati rendszer eltörölte, azok a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és részint megvalósultak az 1867-es kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását.