Hunyadi Mátyás Reformja És Külpolitikája

| Oktató Lapok 3. 4 Hunyadiak | TÖRI MINDENKINEK Reformjai Archívum - Érettségi tételek A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A rendszerváltozás főbb eseményei. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. A holokauszt Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. Nemzetiségek Magyarországon. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. Gazdátlanul mexikóban teljes film magyarul online videa A könyvelő teljes film magyarul indavideo 2016 Power inverter 12 volt to 220 volt Poirot belga söröző pub Jelenlegi hely Címlap » 9. évf » Ajánlott » 3. 4 Hunyadiak Hunyadi János Hunyadi Mátyás 3. Hunyadi mátyás reformja és külpolitikája. 4 Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája 1456. június 29. | III. Callixtus pápa elrendeli a "déli harangszót" Magyarország Története 13. rész - A Három Hunyadi Magyarország Története 14. rész - Mathias Rex Hagyaték - Az igazságos - Mátyás király emlékezete Hunyadi Mátyás koronázásának kérdései – Dr. Miskei Antal (EKF, egyetemi docens) előadása Bibliogrráfia Mályusz Elemér: Hunyadi Mátyás Szilágyi: A magyar Nemzet története - Mátyás jellemrajza Held József: Kormányzati szervek Mátyás udvarában Mátyás király földi paradicsomában -Sulinet A kolozsvári Mátyás szobor NEHRING, Karl: Magyarország és Európa Corvin Mátyás korában.

Világi birtokok: a külföldről érkezett lovagok és a királyhű nemzetségek kaphattak birtokot. Királyi birtokok: a legnagyobb területűek voltak a 3 típus közül. Istvánnak 2 törvénykönyve volt: Az első törvénykönyv 36 cikkelyből állt, s csak a szabadokra vonatkozik. A 2. törvénykönyv 20 cikkelye kiegészítő jellegű. A korábbi törvényeket pontosítja, ill. módosítja. A törvénykönyvek jellegüket tekintve büntető törvénykönyvek voltak. A 12. sz. -i Admonti Kódex a törvényeket két részre bontja: az első a fiához írott – királytükör – erkölcstanító könyvecskét tartalmazza (Intelmek), a második pedig a büntető rendelkezéseket. Találatok szűrése Témakör Pedagógusoknak Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990 Magyarok a GULAG és a GUPVI táborokban Hetedíziglen - Családtörténet A Rákóczi-szabadságharc Vörös hétköznapok Magyarországi nemzetiségek Hunyadi Mátyás Célközönség Pedagógusok 14+ évesek 13-14 évesek 9-12 évesek Tematikai egység Körülöttem a történelem Deportálások a GULAG-ra Az 1848-as forradalom céljai és eredményei A rendszerváltoztatás folyamata A rendszerváltoztatás Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc A holokauszt II.

Mátyás elfogadtatta az egytelkes nemesség megadóztatását a jobbágyi terhek 50%-áig. A legjelentősebb bevételt a rendkívüli hadiadó jelentette, ami portánként 1 forint volt és évente akár kétszer is beszedhették. Belátta, hogy nyugati támogatás híján az ország ereje kevés a törökkel szemben. Mátyás a déli végvári vonalat karban tartotta, sőt fejlesztette. A várak szerepe kettős volt: egyrészt kivédték a portyákat, illetve maguk indítottak délre betöréseket; másrészt a nagyobb támadásokat felfogták, amíg a felmentő sereg megérkezett az ország belsejéből. A török 1479-ben nagy erőkkel tört Erdélyre, és foglyok ezreivel akart távozni. Báthori István Kenyérmezőnél megállította őket. Válaszul a következő évben magyar csapatok Szerbiát és Boszniát dúlták fel. Nyugati tervei miatt Mátyás nem akart háborút, így 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel, amit egészen 1520-ig a magyar királyok ismételten megújítottak. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyobb hadjáratok szüneteltetését, a Délvidék tovább pusztult.

b) Magyarország európai helyzetének megszilárdítására törekedett. c) Kísérletet tett egy közép-európai nagyhatalom létrehozására: meg akarta szerezni a cseh (választófejedelmi) trónt, majd annak segítségével a német császári címet. Török háborúk - II. Mehmed 1459-ben elfoglalta Szerbiát, 1462-ben legyőzte Vlad Tepes (Drakul) havasalföldi vajdát, majd leigázta Boszniát. Mátyás a külső végvárvonal biztosítására 1463-ban elfoglalta Jajcát, és ezzel ellenőrzése alá vonta Bosznia északi részét. - 1476-ban elfoglalta Szabács várát. - 1479-ben Kenyérmezőnél a Kinizsi Pál és Báthori István vezette magyar seregek legyőzték az Erdélybe betörő török sereget. - 1483-ban Mátyás 5 éves békét kötött a békés természetű II. Bajezid szultánnal. Cseh háborúk - A cseh trón megszerzése érdekében Mátyas 1468-ban indított - a pápa által eretneknek nyilvánított Podjebrád György cseh király (1458-71) ellen - hadjáratot. Ugyan elfoglalta Morvaország és SziIézia jelentős részét, de a cseh területeket nem tudta megszerezni.

Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása miatt létrejött egy cseh-magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki Nápolyból származott. Egyik nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen gyermeke volt: Corvin János. A hatalom megszilárdítása Anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a hatalmat, amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába záratta. III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és tisztségeket adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett küzdenie a huszitákkal (Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta. Csupán százötven katonát akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III. Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek, hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben megkoronázták a Szent Koronával.

Lázadás – összeesküvés A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati háború, a magas adók még korábbi legbelsőbb híveivel is szembe állították a királyt. 1471-ben Vitéz János és Jannus Pannonius összeesküvést szerveztek. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a gazdaságot, amibe a bárók nem szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári származása ellenére. Ez óriási bevételt jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem jogtalanul. Közigazgatási reform Az állami irányítás tőle függött ( centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl. : Bakócz Tamás. Katonai reform A bandériumok helyett zsoldos hadsereg et szervezett, melynek alapjául a huszita sereg szolgált.

1464-ben Székesfehérváron megkoronázták Mátyást. A koronázást követően politikája megváltozott: egyre kevésbe vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit. Míg uralkodásának kezdetén évente hívta össze a rendi gyűlést, a koronázás után erre egyre ritkábban került sor. Mátyás államszervezeti reformjai csökkenteni próbálták a rendek szerepét. Korábba a pénzügyek irányítója a bárói rangú főkincstartó volt. Ennek helyére egyszerű nemesi vagy polgári származású kincstartót nevezett ki, akit így teljes mértékben kézben tarthatott. Egyesítette a titkos és a főkancelláriát, élére bizalmasát helyezte. Növelte a szakképzett hivatalnokok szerepét. Mátyás jövedelmei A XV. század folyamán a magyar gazdaság a pusztuló Délvidéket leszámítva lassú ütemben fejlődött. Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő adóterhek emelése eredményezte. Mátyás a kapuadót 1467-ben füstpénzre változtatta. Míg a kapuadót portánként, addig a füstpénzt háztartásonként kellett fizetni. A harmincad vámot átkeresztelték koronavámmá.

July 7, 2024, 5:30 pm