Térd Oldalszalag Fájdalom

Lázár Ervin - Könyvei / Bookline - 1. Oldal

1969-ben az Egy lapát szén Nellikének, 1973-ban pedig a Buddha szomorú című elbeszéléskötete látott napvilágot. Azonban abszurd, groteszk hangvételű novellái is meseszerűek, sok írásáról nem is dönthető el egyértelműen, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhetőek. Ezek az írások főként az emberi kapcsolatok konfliktusaival, a modern életforma keltette feszültségekkel foglalkoznak. Lázár Ervin regényt is írt, mi 1971-ben jelent meg, s A fehér tigris címet viselte. Sikerei hatására 1971-ben szabadúszó író lett. Lázár Ervin: Virágszemű. Családjával 1971-1980 között Pécelen élt. Felesége Vathy Zsuzsa. Három gyereke van, lánya Fruzsina és Zsófia, s fia, Zsigmond. Gyermekei megszületése új ihletet jelentett számára, ettől kezdve elementáris erővel törtek elő saját gyerekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével. Rengeteg ötletet merített lányától és fiától, az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki című meseregénye mindkét címszereplőjének neve Fruzsina lányától származik.

Lázár Ervin – Mesék/ Virágszemű

Azt hiszi, valami újat, érvényeset kapott, de valójában nem, ez csak egy öncélú és zavaró társítás. Van némi humor is benne, hiszen össze nem illő dolgok társulnak, de ennél nem történik több – s ha mégis történik, az csak még rosszabb" – fakad ki. Lázár Ervin | Sulinet Hírmagazin. © MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT Deák-Sárosi szerint nem szabad ám bedőlni Lázárnak, aki képes a "hétfejű tündérrel" megnevettetni egy kisiskolást, mert ez a kép – kapaszkodjunk meg – "fogalomzavart és értékvesztést" is eredményez egy gyerekben. Azt is hozzáteszi, hogy a furcsa mesefigura kiterjedően okozhat károkat, mert például "sok jó mese tanulságát rontja el a 'hétfejű tündér' és sok más képtelen alakzat". Igazát Esterházy Péterrel akarja alátámasztani, aki Deák-Sárosi szerint maga is bírálta Lázár meséit. Igaz ugyan, jegyzi meg a cikkíró, Esterházy sem arról volt híres, hogy "hogy a tiszta stílus és az etika őre lenne, hiszen maga is összezavarta az olvasóit öncélú vagy nagyon is célzatos képzettársításokkal". A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa ezt követően a fába szorult féreg meséjén is értetlenkedik ( A féreg), majd egy kanyarral arrébb levonja a nem várt tanulságot: azok a felnőttek, akik Lázár "öncélú" képzettársításain tudnak nevetni, megrekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában.

Lázár Ervin – Mesék Mese: Virágszemű

Hogyha a jótündér azt mondaná, hogy újrakezdhetem, nagyon határozottan azt válaszolnám neki, hogy nem akarom újrakezdeni. Nem fura érzés, hogy a könyveinek ismerete szinte az alapműveltséghez tartozik? - Én erről nem tudtam, de ha így van, nagyon örülök neki. Milyen könyveket szokott olvasni? Milyen műfajt részesít előnyben – például krimi? Lázár ervin – mesék mese: virágszemű. - … a régi költészetet szoktam sokat olvasni, irodalomtörténetet, és természettudományos könyveket is elég gyakran olvasok. És ha már szó esett a krimiről, akkor nyugodtan mondhatom, hogy Agatha Christie-t a világ egyik legnagyobb írójának tartom, mert amit létrehozott, olyan magas színvonalú és figyelemre méltó, hogy nyugodtan lehet őt a legnagyobb jelzőkkel illetni. Ha nagyon fáradt vagyok, előveszem egy krimijét, és másodszorra is elolvasom. Rendkívül alacsony színvonalon kezelik az irodalmat a mai gyerekek, de még a felnőttek is. Ön szerint meg lehet állítani ezt a butulási és lustulási folyamatot? - A mikéntjét nem tudom, de előbb-utóbb csak rájönnek az emberek, hogy érdemesebb többet gondolkozni.

Lazar Ervin Mesék

azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt. A Magyar Rádió Elnöksége I. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. Lázár Ervin - Könyvei / Bookline - 1. oldal. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.

Lázár Ervin Meek Mill

– Talán neked nincs ötleted? – kérdezte tőle a róka. – De igenis van! – kiáltott a katicabogár. Egymás hátára kell állnunk, úgy elérjük. – Na lám – mondta a róka –, nemcsak hét pettyed van, de eszed is. Eldőlt hát, hogy egymás hátára állnak. Kicsit még vitatkoztak azon, ki legyen legalul. A nyúl a rókát akarta, a borz az egeret, a kecske a katicát. – Nem akarok megint heherészni – mondta a róka. – Így kell felállnunk: alul a medve, rajta a farkas, aztán a kecske, kecskén a borz, rajta a nyúl… – Hohó! … – vágott közbe a katica. – Talán úgy, hogy a kecskén te, s rajtad a borz, aztán a nyúl. – Na jó – egyezett bele a róka –, szóval rajtam a borz, a borzon a nyúl, rajta az egér, aztán a cincér, s legtetején a katica. Ő épp eléri azt az egyént, aki fent bömböl. Nosza, felugrottak egymás hátára. Legtetőn a katica. – Egy hernyó! Lázár ervin meek mill. – kiáltotta. – Eléred? – kérdezték a többiek. A katica nyújtózott, de egy icipici hiányzott. Bánatosan leszólt hát: – Még egy hangya kellene. Egy picurka hangya. Ha ráállna a hátamra, épp elérné.

Hopp, egymásra néztek a virágok! Hát bizony nem Mikkamakka volt színvak, hanem ők vörösödtek ki a méregtől. Gyorsan visszakékültek hát, és előadták az ügyet Mikkamakkának. - Ó - mondta Mikkamakka -, de oktondiak vagytok! Lazar ervin mesék . Ez a legegyszerűbb a világon. Varga Julcsa szeme hétfőn Karcsú Sisakvirág, kedden Fürtös Gyöngyike, szerdán Tavaszi Csillagvirág, csütörtökön Ibolya, pénteken Erdei Gyöngyköles, szombaton Búzavirág, vasárnap meg Közönséges Gubóvirág. - (Azért mondta a gubóvirágot vasárnapra, mert titokban az tetszett neki legjobban. ) - És közben persze - folytatta Mikkamakka - Varga Julcsa szeme egész héten szebb, mint ti heten együttvéve. Ebben meg is nyugodtak a virágok, és azóta is boldogan kékellenek, virítanak.

Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Első megjelent novelláját 1958-ban a Jelenkor közölte. 1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Kiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. 1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második: Egy lapát szén Nellikének (1969), majd a – már az abszurd jegyeit is magán viselő – harmadik: Buddha szomorú (1973). Jellemző műfaja továbbra is az elbeszélés és a mese; A fehér tigris (1971) című, groteszk hangvételű regénye az egyetlen maradt. Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér (1973) című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült – amelyek közül a Kőváry Katalin rendezte első előadássorozat (bemutató: 1976. február 6. )

July 16, 2024, 6:50 pm