Pálóczi Horváth Ádám
July 4, 2024, 9:58 pmBalogh Józsefné Zsuzsa művelődésszervező NÉVADÓNK Pálóczi Horváth Ádám a hazai felvilágosodás korának közismert alakja. Akkor élt, amikor a francia felvilágosodás elérte és megújította a magyar irodalmat. Megújulása volt ez a gondolkodásmódnak és a nyelvművelésnek. Ebben a korban alapozódott meg a magyar szépirodalom, és lassan önállósulni kezdett. Horváth Ádám 1760-ban született a Komárom megyei Kömlődön. Elszegényedett köznemesi, református papi család egyetlen gyermeke volt. A Pálóczi nemesi előnevet halálakor, megbecsülésképpen kapta apja után, akinek származása "Szatmár sőt régebbről Zemplén Vármegyei a Pálócziak közül" volt. Horváth Ádámot az irodalomtörténet már a Pálóczi előnévvel emlegeti. A kömlődi kisfiú 13 évesen kerül a debreceni kollégiumba, ahol a nagyhírű Hatvani professzor is tanította. Tanulmányai után ügyvéd volt Miskolcon, majd mérnök és földmérő lett. A Balaton környékén sokat dolgozott. Veszprémben, Zalában és Somogyban sok barátot és pártfogót talált. A tótvázsonyi Orosz Juliannát 1782-ben vette feleségül.
- Pálóczi horváth adam de
- Pálóczi horváth ádám zeneiskola
- Pálóczi horváth adam levine
- Pálóczi horváth adam.de
Pálóczi Horváth Adam De
Legalábbis az irodalomtörténészek sokáig így tudták. De tényleg Pálóczi Horváth Ádám volt a névadó? Kevesen tudják, hogy Kazinczy Ferenc, a magyar irodalom első szervezője, az 1786 és 1790 között Kassán, ún. inspektorként tevékenykedő író, költő, nyelvész; térképész és geográfus is volt. Kazinczy Ferenc, a sokoldalú tudós, lelkes neológus nyelvújító, Pálóczi Horváth Ádám jóbarátja, később engesztelhetetlen ellensége Magyar ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása (1775) címmel adta ki első, nyomtatásban megjelent művét. Az egynémely "fő geographusok" latin nyelvű munkájából "ki- és öszveszedegetett" dolgozatban szerepelt először a Balaton mint "magyar tenger" (mare hungaricum). A frazeológia végső forrása Michael Bonbardus Topographia magna Regni Hungariae (1718) című közel kétszáz éves műve. Pálóczi Horváth Ádám, a sokoldalú tudós, geográfus, térképész és "csillagbúvár" egészen bizonyosan ismerte Kazinczy Ferenc – mindössze tizenhat éves korában írt! – első művét. Fent idézett verses leveleiben – amelyek közül az elsőt, nyilván nem véletlenül Kazinczy Ferenchez írta – a költőtárs első, geográfiai művéből vehette át a magyar tenger kifejezést.
Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola
Pálóczi Horváth Ádám PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM (1760-1820) Pálóczi Horváth Ádám 1760. május 11-én született Kömlödön. Itt kezdte iskoláit, majd a debreceni kollégiumba került. Teológiát tanult, de nem lett pap belôle. Miskolcon volt ügyvédbojtár (patvarista), késôbb földmérônek, aztán katonának állt. Termékeny szépíró volt. Eposzt, drámát, dalokat egyaránt költött. Emellett foglalkozott matematikával és csillagászattal, mágiával. Tagja volt a budai és késôbb a zalaegerszegi szabadkômûves páholynak. A szabadkômûvesség révén kapcsolódott az alkímiához. Járatos volt az alkimista irodalomban, elolvasta és jól ismerte például Hermész, Apuleius, Albertus Magnus, Becher munkáit. 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban. Horváth hitt az alkímiában, mint írta: "... kell lenni egy universalis Menstruumnak is, amellyel nemcsak ad communia chemica elementa resolvál, hanem ad ultima stamina. Ez a Menstruum az, amit a bölcsek köve neve alatt hajhásznak ma az Adeptusok. " Tehát Horváth is az általános oldószert tartja a bölcsek kövének.
Pálóczi Horváth Adam Levine
II.? Bécsi német Igy varr hímet A magyar nóta formára, S ez nótára Ló nótára Tipeg minden sorára. Járjál kurucz Te is, ha tudsz, Holmi lassú minéteket. Lépjél fennyen S tégy lábhelyen Kígyó tekervényeket!... Ezek miatt a dalok miatt, állítólag. "ad audiendum verbum" Bécsbe hivatta József császár Horváth Ádámot. A "kalapos király" szigorú arcal fogadta a kívül-belül, tetőtől-talpig magyar poétát. - Mit csinált már megint? - Én, felséges uram?? felelt a költő, csalmáját levéve? én bizony semmi rosszat. - Lázító verset írt a "német táncról" -felelt a czászár s felmutatta neki a bevádolt költeményt. - De, felséges uram, ez csak tréfa! Azzal egészen elfogulatlanul elkezdte a dalt énekelni és németes keringőlépéseket tánczolt hozzá. A három csimbókos, sárga csizmás, magyar díszruhás alak, rókatorkos mentében, amint dalolva keringőzik fejedelme előtt, oly mulatságos, parodisztikus alak volt, hogy láttára József császár hahotára fakadt és ezzel a dorgáló kihallgatás minden veszedelmes következtetés nélkül véget ért.Pálóczi Horváth Adam.De
Trenk ír – azt egyik szereti – másik nem szenvedheti – S melyiknek jobb ítéleti? – azé, aki szereti, – S miért? mert ez játék-néző; amazok játékosok, S jobb szeretnek szeretni, mint küszködni az okosok. Láttál-e oly jeget, melyben meleg legyen? S tüzet, mely fagylaló borzadást tegyen? Jer tapogasd! én azt mellyemben viselem, Meleg jég, hideg tűz, a tilos szerelem. Meleg jég, hideg tűz a tilos szerelem. Oly keményszívűek sokszor a leányok, Mint marpesszusi kő s parusi márványok, Pedig lágy húsnak kell ott a szívnek lenni Ahol minden nyílnak könnyű sebet tenni. De én a lágyságot, nem a keménységet Érzem, engem e tűz fagylal s ez jég éget; Lágy is lehetsz szívem, ha mind hús lehetett Vólna is ami már éltemben illetett. Ah! de bár se kemény, se lágy ne lett volna Szívem, hogy ennyi sok kín ne marcangolna; Ah! könnyebb szív – könnyebb vér nélkül hagyatni; Mint szeretni a hív szívet s nem láthatni. Seb ez, s nagy tűz, égni, s meg nem emésztetni, Csúfság amit Venus el szokott követni; Sokszor egy-két órát megjutalmaz nappal, S néha két esztendőt két lopott hónappal.
A korszak minden számottevő folyóirata közölte írásait, részese a felpezsdülő irodalmi vitáknak. Kapcsolatai folytán Balatonfüred irodalmi központtá vált. 1785-ben kibérelte a tihanyi kamara szántódi birtokait is. Gazdálkodó poéta, mint később Berzsenyi és Kisfaludy. A Holmi c. kötete számos versében énekelte meg a Balatont, amelyet Ő nevezett először Magyar Tengernek. Első nagy irodalmi sikerét Hunnias, avagy Magyar Hunyadi c. eposzával aratta (1787). Levelezett Kazinczyval, aki 1789 őszén és 1819 tavaszán meglátogatta, majd a Kassai Magyar Múzeum c. folyóirat megalapításakor meghívta munkatársának. Rokonszenvezett a nyelvújítás ortológus irányzatával, mert féltette a nyelvet a romlástól. Jó kapcsolatai voltak a Balaton környékén élő írókkal. Révai Miklós a költő barát 1790-ben a tudós társaság tagjának is jelölte. Gyakran ellátogatott Tótvázsonyba, ahonnét első felesége származott, és ahol akkor Somogyi Gedeon és Fábián József élt. Magyar asszonyok prókátora c. röpiratában a nők egyenjogúságát követeli.