Kongó Medence Éghajlata

Okostankönyv A Kongó-medence egy lépcsős medence Afrikában, Közép-Afrika legnagyobb természetföldrajzi képződménye. A medence az amerikai Amazonas-medence után a világ második legnagyobb trópusi erdővidék e. Területe főként a Kongói Demokratikus Köztársasághoz tartozik, perifériáin Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea és a Kongói Köztársaság osztozik. A medencétől északra a területénél 300-400 méterrel magasabb Észak-Egyenlítői hegyvidék fekszik, keletről pedig a Kelet-afrikai árkot kísérő 5000 méter magas hegylánc határolja. Nyugatról az 1500 méter magas Lunda-magasföld választja el az Atlanti-óceántól. A medence egyetlen szűk kijáraton át kapcsolódik az Atlanti-óceán partvidékéhez. A Kongó-medence esőerdeje | Érdekes Világ. A Kongó-medence csaknem egész területét trópusi esőerdők borítják. Az erdőben 50 méternél magasabbra nőnek a fák, köszönhetően a medence egész évben párás és csapadékos éghajlatának. Évente 15 000 km² erdőterületet adnak át a kitermelés számára, míg a helyreállított vagy az erdőnek visszaadott terület mérete elenyésző.

1. Kongó Medence Éghajlata / Medence Porszívó Robot
2. Kongó Medence Éghajlata
3. A Kongó-medence esőerdeje | Érdekes Világ

Kongó Medence Éghajlata / Medence Porszívó Robot

Medence porszívó robot Az egyik helyi ragadozó: a tigrishal Nincs még egy folyó a földön, amely ekkora, a tengereket idéző vízmélységet érne el. Hogy mit rejthet a Kongó mélye, azt többnyire csak találgatják a tudósok. Olyan különleges állatfajok honosak a Kongó menti esőerdőkben, mint a csak 1901-ben felfedezett és a zsiráfok harmadidőszaki ősére emlékeztető, élő kövületként számon tartott okapi, vagy a színes pofájú erdőlakó nagytestű cerkófmajom-féle, a mandrill. Nemcsak a Kongó hatalmas víztömege, hanem a folyam vízgyűjtő területén burjánzó buja trópusi esőerdő is még sok felfedezni való titkot rejteget. A Kongó a helyi bennszülött törzsek legendáriumát is megihlette: a misztikus és az esőerdő mélyén élő titokzatos, dinoszaurusz szerű "Mokele Mbembe" – lingala nyelven ez azt jelenti, "egy, aki megállítja a folyót". Kongó Medence Éghajlata. Soha ne ússz a Kongóban, és kerüld a sűrű sötét dzsungel mélyén Mokele Mbembet …. itt soha nincs második esélyed …. Ahol megállt az idő – Kőkorszak a XXI. században Az Időkapszulák Nyomában C TERV 2222 We love Earth | We love Mars | We love Space THANK YOU FOR VIEWING!

Kongó Medence Éghajlata

A felforrósodó szárazföld felett feláramló levegő indítja meg a csapadékot hozó monszun légáramlást, a "nyári" évszakot. A meleg, fülledt nyár kezdete, a monszunesőzés, sokszor pusztító viharral érkezik meg. Az évente hulló csapadék mennyisége döntően a domborzattól függ. Az átlagosan 1000-2000 mm elég szélsőségesen oszlik meg a hónapok között is. Földünk legcsapadékosabb vidékei közé tartozik a közép-afrikai Kamerun-hegy is, lábánál évi 10 000 mm-es értékeket mérnek. Mérsékelt övezet megjelenése Afrikában A forró övezet mellett Afrikában, megtalálható az északi és déli 30-45. szélességi fokok között a mérséklet övezet legmelegebb része is. Az öv éghajlatait a forró övezet légtömegei is befolyásolják (nyugaton a passzátok leszálló ága, ill. Kongó Medence Éghajlata / Medence Porszívó Robot. keleten a helyi monszun). Az évi középhőmérséklet +10 és +20 Celsisus fok között változik. Az évi hőingás nagyobb, mint a napi. A kontinens nyugati oldalán mediterrán, a keleti oldalán szubtrópusi vagy meleg-mérsékelt monszun tartományt találunk. Egész évben magas évi középhőmérséklet (25-27 °C).

A Kongó-Medence Esőerdeje | Érdekes Világ

A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Sivatag A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. Mediterrán területek A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő(örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A kölönböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Madagaszkár A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok.

Felső-Kongó a kelet-afrikai Nagy Rift-völgyből származott, és a Stanley-vízesésnél ért véget, Közép-Kongóból indulva több kilométerre északra folytatódott. Kisanganin keresztülhaladva a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a folyó nyugat felé fordul, és hamarosan tovább folyik délnyugat felé. Ennek a középső résznek az a jellemzője, hogy nincs zuhatag vagy vízesés, így hajózható. Alsó-Kongó keresztezi Kinshasa városát, ettől kezdve kiszélesedik, egyes területeken zuhatagokkal. A Kongó folyó kialakulása A világ ötödik leghosszabb folyójának alakja és csatornája nem túl régi. A medence nagy része mezozoós üledék, de szintén Paleozoikus és neoproterozoikus üledékeket találtak. Nyilvánvaló, hogy a mezozoikum előtt Kongó volt egy másik folyó felső folyása, amely keletről nyugatra folyt Gondwanán, de ennek a földnek az elkülönítése két új blokk megjelenéséhez vezetett: A mai Afrika és a mai Dél -Amerika, így megváltozik a folyó útvonala és más víztestek alakja. A Kongó folyó jelenlegi formáját valamikor a pleisztocénben, 150.

August 26, 2024, 11:00 am