A Didergő Király
July 4, 2024, 8:02 pmAz őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni. A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai és nemzetközi szakmai díjjal elismert illusztrátor, Békés Rozi készített vadonatúj színes rajzokat. Rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a mesékhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében. Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A didergő király mese. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
A Didergő Király Mese
Keresés a leírásban is Főoldal A didergő király - Móra Ferenc (11 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 5 8 1 Az eladó telefonon hívható 2 10 3 4 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: A didergő király - Móra Ferenc (11 db)A Didergő Király Diafilm
A Didergő Király 1 202 68 49 2011-10-09 A poszméh (Bombus) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjéhez és a méhfélék (Apidae) családjához tartozó nem. A kép hozzászólásai Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
A Didergő Király Írója
Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett. Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. A didergő király diafilm. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
[Total: 0 Average: 0/5] Mese, mese, mátka, pillangós határba: Volt egyszer egy király Nekeresd országba. Nevenincs királynak nagy volt a bánata, Csupa siralom volt éjjele, nappala. Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába, Sűrű könnye pergett fehér szakállába: – Akármit csinálok, reszketek és fázom, Hiába takargat aranyos palástom! A didergő király - Diafilm Webáruház. Aki segít rajtam: koronám, kenyerem Tőle nem sajnálom, véle megfelezem! Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt, Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt: Ki tud orvosságot a király bajáról, Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol? Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot, De együtt se ért az egy falat kalácsot. Didergő királynak csak nem lett melege, Majd megvette szegényt az Isten hidege. Körmét fúvogatta, keserűn köhintett, Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: – Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom, Hívjátok elő az udvari bolondom! Bukfenc-vetegetve jön elő a bolond, Cseng-peng, kong-bong rajta a sok aranykolomp, Mókázna a jámbor, serdül, perdül, fordul, De a király rája haragosan mordul: – Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed, Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. A didergő király írója. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.