Fenntarthatóság-Pedagógia | Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület
July 16, 2024, 10:54 amA múlt század '60-'70-es éveiben lettek világszerte ismertek az olyan "civil" kutatók, mint Jacques Cousteau vagy Gerald Durrel, akik a médián keresztül, filmjeik, könyveik és személyiségük erejével, világméretű társadalmi bázissal a hátuk mögött további nyomást gyakoroltak a politikusokra. Végül az 1972-es, az "Emberi Környezetért" stockholmi ENSZ konferencia a természet- és környezetvédelem ügyét világpolitikai kérdéssé tette. A környezeti nevelés remélt, "megváltó" hatásának elmaradása (életvitelünk nem lett környezettudatosabb) arra ösztönözte a környezeti nevelés kutatóit és "frontharcosait", hogy ennek okán újragondolják az ember és környezete viszonyának alakítására vonatkozó elképzeléseiket. A '90-es évek végén ennek a világméretű együttgondolkodásnak az eredményeként, a környezeti nevelés eszmerendszerének rendszerszemléletűbb továbbgondolásaként született meg a fenntarthatóságra nevelés gondolata. A fenntarthatóság-pedagógia annyiban több a környezeti nevelésnél, hogy az ember és környezete közti kapcsolatot nem szűkíti le a természeti környezethez való érzelmi viszonyulás alakítására, hanem ezt a gazdaság, a politika, a technikai lehetőségek, a jog, az egyenjogúság, a jólét, a társadalmi együttműködés, a munkabiztonság, az élethosszig való tanulás, az analfabetizmus felszámolása, az iskoláztatás globális kérdéskörének rendszerében mintegy részfeladatként kezeli.
- Fenntarthatóságra nevelés az óvodában
- Fenntarthatóságra nevels az óvodában 2022
- Fenntarthatóságra nevels az óvodában 4
- Fenntarthatóságra nevels az óvodában 7
Fenntarthatóságra Nevelés Az Óvodában
1988 óta "erdei óvodába" visszük évente egyszer a gyermekeket, ahol közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a természetbarát életmódról. A jeles zöld napok megünneplését a családok bevonásával, közreműködésével tesszük. A környezettudatos életvitel megalapozásához szükséges szokás- és viselkedésiformák kialakítása napjaink fő feladata. Ennek érdekében kiemelt tevékenységünk az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés helyi megvalósítása, a takarékosság és a természetvédelem. Természetesen mindezt az óvodások életkori sajátosságait figyelembe véve, sok-sok tevékenység és játék közben valósítjuk meg. A "Zöld óvoda" pályázat kritériumrendszerének megfelelve 2006-ban először, majd 2009-ben újra elnyertük a "Zöld óvoda" címet, mely arra ösztönöz bennünket, hogy újabb utakat keresve, a fenntarthatóságra nevelést előtérbe helyezve, még nyomatékosabban tegyünk meg mindent a családok bevonásával környezetünk megóvásáért. 2012-ben harmadszor is megpályáztuk és elnyertük, majd 2013-ban elsők között kaptuk meg az "Örökös Zöld Óvoda" címet.Fenntarthatóságra Nevels Az Óvodában 2022
Jelenleg a középfokú- és felsőoktatásban a fenntarthatóságot szolgáló szemléletformálás és tudásátadás a legtöbb esetben (néhány kivételtől eltekintve) nem eléggé hangsúlyos. A hangsúlyok ezeken a képzési szinteken jóval inkább a tantárgyakra bontott, erősen kompartmentalizált tudásátadásra helyeződnek. Könyv letöltése: A fenntarthatóságra nevelés a közép és felsőoktatásban Mónus Ferenc (4, 7 MB pdf. ) E könyv segítséget kíván nyújtani a középfokú- és felsőoktatás tanárai, oktatói, kutatói, vezetői, oktatásszervezői, oktatásfejlesztői és oktatáspolitikai szakemberei számára, hogy át tudják tekinteni e képzési szintek szerepét az élhető emberi élet és az emberi társadalmak jövőbeli fenntarthatósága szempontjából. Továbbá elő szeretné segíteni a fenntarthatósági szemlélet szélesebb körű elterjesztését, az oktatás említett szintjei esetében a képzési tartalmakba való integrálását, a várható akadályok leküzdését, illetve ezen gyakorlatok hazai és nemzetközi jó példákon keresztüli megismerését.Fenntarthatóságra Nevels Az Óvodában 4
Még mindig egyeduralkodó a 45 perces időkeretben és elkülönült tantárgyakban gondolkodó, tantermi munkára épülő, ismeretközpontú oktatás, mely azonban megújulás nélkül képtelen megfelelni a környezeti neveléssel szemben támasztott azon elvárásnak, mely szerint ennek lehetőleg a környezetben, a környezetről és a környezetért kell történnie. A fenntarthatóság esetében a kép még ennél is aggasztóbb, a hazai közoktatásban a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek gyakorlati pedagógiai vonatkozásai alig valósultak meg. Ezért a környezeti nevelés és a fenntarthatóság érdekében történő tanulás esetében is elengedhetetlen a közoktatás tartalmi és formai megújulása, köztük az informális és tanórán kívüli tevékenységi formák mind gyakoribb alkalmazása. Ehhez egyre nagyobb segítséget nyújtanak a külső, óvodát és iskolát segítő tereptanulmányi központok, intézmények és szolgáltatók, összefoglaló nevükön a közoktatást/fenntarthatóságra nevelést segítő intézmények, köztük civil természetvédelmi szervezetként a legnagyobb Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület komplex oktatási és szemléletformáló: Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madarász ovi, Madarász suli, Fővárosi természetbúvár foglalkozások, valamint a felnőttek szemléletformálását is felvállaló tábori és közösségi programjaival.
Fenntarthatóságra Nevels Az Óvodában 7
Kritikus gondolkodás: a normák, megszokott gyakorlatok és vélemények megkérdőjelezésének képessége, reflexió a saját értékekre, felfogásra és cselekvésekre; és állásfoglalás a fenntarthatósági diskurzusban. Öntudatosság: az a képesség, hogy a helyi közösségben és a (globális) társadalomban saját szerepünkre reflektáljunk; hogy folyamatosan értékeljék és fenntartsuk cselekvő motivációnkat; és foglalkozzunk érzéseinkkel és vágyainkkal. Integrált problémamegoldás: az előző kompetenciák integrálásával átfogó képesség különböző problémamegoldó keretek alkalmazására a komplex fenntarthatósági problémákhoz, és életképes, befogadó és méltányos megoldási lehetőségek kialakítása, melyek segítik a fenntartható fejlődést. A következő Ökoiskola Hírlevélben folytatjuk, a 17 cél valamelyikének pedagógiai bemutatásával.
Az izgalmas, elgondolkodtató tanulmányok szerzői több helyről jöttek, van köztük akadémikus, akadémiai doktor, doktorandusz, tudományos fokozattal rendelkező kutató, valamint a mindennapi pedagógiai gyakorlatát dokumentáló pedagógus is. A szerkesztőség határozott koncepciója, hogy megtartsa a szerzők, valamint az írások sokszínűségét. A 2021/1. szám várhatóan tavasszal jelenik meg, témája a gyermekirodalom lesz, az idei második szám pedig a COVID-járvány oktatásra, nevelésre, családi életre gyakorolt hatását járja majd körül. Ez utóbbi tematikus számba 2021. április 14-ig még várják kutatók, illetve gyakorló pedagógusok írásait. Az írásokat minden esetben két független bíráló lektorálja, anoním módon. A folyóirat hivatkozási és publikációs stílusa az APA (American Psychological Association, 2020) nemzetközi stílusát követi, mely egységességével megkönnyíti szerzőinek és olvasóinak a társadalomtudományi folyóiratok többségében való eligazodást. A megújult szerkesztőség munkájának, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár folyamatos szakmai támogatásának eredményeként a folyóirat csatlakozott a nyílt hozzáférésű folyóiratok nemzetközi rendszeréhez (Open Journal Systems, OJS).