Gyertyaszentelo Boldogasszony Ünnepe
July 8, 2024, 4:52 pmFebruár 2. A Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe "Mária, Jézust a születése utáni 40. napon bemutatta az Úrnak, a Jeruzsálemi Főtemplomban. Ez a nap a fény és a találkozás ünnepe. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma | hirado.hu. Templomokban ilyenkor gyertyát szenteltek, aminek óvó, tisztító, gyógyító ereje van. A gyertya szimbóluma az áldozathozatalnak, fényt ad, miközben megsemmisül. Nekünk is fel kell számolnunk önzőségünkkel, hogy túllépve önmagunkon fényt árasszunk környezetünkbe. Aki kiárasztja fényét, egyre világosodik, a szeretetteljes gondolatai, szavai és cselekedetei által. "
- Gyertyaszentelő
- GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE – Szigetbecse
- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a Találkozás ünnepe – a Megszentelt Élet napjára - Vatican News
- Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma | hirado.hu
- Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyházmegyéinkben | Magyar Kurír - katolikus hírportál
Gyertyaszentelő
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma A katolikus hívők a mai napon arról emlékeznek meg, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust, negyven nappal a születése után, a jeruzsálemi templomban. Az ünnep alkalmából Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke délután öt órakor a mosonmagyaróvári piarista kápolnában mutat be szentmisét, amelyen hálát adnak hivatásukért az egyházmegye területén élő szerzetesek. Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense közölte: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Rómában van, így az ünnepi szentmisét Cserháti Ferenc segédpüspök celebrálja délután öt órakor az esztergomi bazilikában. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE – Szigetbecse. Világ világossága A hagyomány szerint Jézus bemutatásakor jelen volt a jeruzsálemi templomban az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe – Szigetbecse
Ez a találkozás a Krisztusnak elébemenés. Valójában minden szentmisében megismétlődik, amikor az Úr elejébe járulunk, ezért is fontos már maga a processzió, a templomba vonulás mozzanata, ünnepi ruhában, ünnepi szívvel, tisztára felsöpört utcán, ahogy a keresztény világ évszázadokon át köszöntötte az Urát. Én ebben nőttem fel, vasárnap nekem már a szombat este is, amikor falun elgereblyéztük az utat (aztán a lelkünket), az Úrnak! Hogy tisztán mehessünk az Úr házába…! P. Gyertyaszentelo boldogasszony ünnepe . Vértesaljai László SJ – Vatikán Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének hivatalos liturgikus neve: Urunk bemutatása, Presentatio Domini. Ez az elnevezés pontosan megjelöli az evangéliumi eseményt, amiről Szent Lukács tudósít: "Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: "Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona. " Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, "egy pár gerlét vagy két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia" (Lk 2, 22).
Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja A Találkozás Ünnepe – A Megszentelt Élet Napjára - Vatican News
A római katolikus egyház február 2-án üli Jézus templomi bemutatásának ünnepét. A népi hagyomány ezt a napot Gyertyaszentelő Boldogasszony napjaként tartja számon. Szent II. János Pál pápa 1997-ben ezt a napot a megszentelt élet világnapjává nyilvánította. Farkas Zsolt esperesplébánost kérdeztük az ünnepről: "A megszentelt gyertya Jézus Krisztus jelképeként az egyik legrégebbi szentelmény. A gyertya az emberi természetet jelképezi, a megszentelés pedig a Jézussal, a világ világosságával való találkozás szimbóluma, ami által kiárad az isteni fény. Gyertyák nélkül elképzelhetetlenek vallásunk szertartásai. Évszázadok óta jelen vannak az oltáron, az ünnepi asztalon, de életünk fordulópontjain, születésnapokon, különleges eseményeken is. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyházmegyéinkben | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Titokzatos módon fejezik ki a szentháromság egységét: lángjuk, kanócuk és viaszuk a három isteni személy összetartozásának metaforái. Vízkereszt (más néven, Urunk megjelenése, vagy háromkirályok ünnepe) után Krisztus megkeresztelkedésének ünnepével befejeződik a karácsonyi ünnepkör és megkezdődik az évközi időszak és a farsang.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe Van Ma | Hirado.Hu
Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni. Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2, 29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma. "Bocsásd el most, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége. " A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe Egyházmegyéinkben | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
Valamikor az egyházi ünnepek teljesen összefonódtak a népi hagyomány szokásaival és fordítva. A mindennapi élet szerves része volt a hit, nem pedig magánügy, amit a mai nyugati világszemlélet próbál elterjeszteni, építve az előző rendszer igyekezetére, mely teljes mértékben ki akarta zárni Istent az emberek életéből. Többek között ennek hatására és az ismeretek hiánya miatt sok helyen megváltozott az ünnepek szokásrendszere, vagy teljesen hanyatlani kezdtek az egyes ünnepek külső megünneplési formái. Ha nem ismerjük a jelképek, szokások jelentését és üzenetét, nem is fogjuk lényegesnek tartani azok megtartását, ünneplését. Ennek ellenére az ember mindig vágyakozott a természetfeletti után. Más, idegen jelképeket, szokásokat vesz fel, melyeknek nem ismeri a pontos jelentését és nem a mi kultúránkból, hitvilágunkból erednek. Ismerjük meg inkább a mi ősi szokásainkat és azok jelentését. Ezeket nem kell újra megalkotnunk, hanem újra fel kell fedeznünk. A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert, keresztelésig az újszülött mellett világított, amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, az Úr Jézust jelképező szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni.
A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották. A néphiedelem szerint ha ezen a napon szép, napsütéses idő van és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha azonban borult az idő és árnyékot nem látni, akkor a rossz idő már nem tart sokáig.