Király Levente Színész

A főiskolai évek azonban nem voltak zökkenőmentesek: negyedévesen elfogadta a meghívást áhított Madách Színházba a tanulmányi osztályon tudta nélkül, ezért fegyelmi megrovásban részesítették. Kiderült, a végzett színészeknek két évig kötelezően valamely vidéki társulat munkájába kellett bekapcsolódniuk. Így került Szegedre. "1400 forint volt akkoriban a fizetésem, pedig Pesten még 1600-at ígértek. Felmentem Vaszy Viktor igazgatóhoz, aki biztosított róla, hogy meglesz az 1600 forint is. Színészlakás azonban nincs, ezért ott fogok aludni, ahol tudok. Bementem az akkori Hungáriába és kértem magamnak egy szobát. Ott éltem közel 2-3 hónapig. Király Levente | színművész. Igen ám, de 4 évig fizettem az adósságot. " Idővel azután beindult a nagyüzem. Az a Király Levente, akit korábban szinte senki sem ismert a szegedi színházi világban, egyre nagyobb és jobb szerepeket kapott. Mikor kiderült, hogy a zenével sem áll hadilábon, sorra jöttek a táncos-zenés darabok, így például Deval A potyautas című műve, amelyben Raoult játszotta.

1. Piedone nyomában - Király Levente - Google Books
2. Király Levente 85 éves – Deszkavízió
3. Király Levente | színművész

Piedone Nyomában - Király Levente - Google Books

A 2000-es években szintén csupán pár alkotásban tűnt fel: Getno (2004), Fejezetek az Erények könyvéből (2006), Kalandorok (2008), Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008). Király Levente 85 éves – Deszkavízió. Király Levente a West Side Story tapsrendjében (fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely) 1967-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Babits Mihály-díjjal, 1984-ben Makó Lajos-díjjal tüntették ki. 1986-ban érdemes művésszé avatták, 1988-ban megkapta a SZOT-díjat, 1995-ben pedig a Szegedért Emlékérmet. 1996-ban Hekuba-díjjal jutalmazták, 2002-ben elnyerte A színikritikusok díját, valamint ugyanebben az évben megkapta a Szeged Kultúrájáért díjat. 2003-ban Kossuth-díjjal, 2004-ben Páger Antal-színészdíjjal tüntették ki, 2006-ban a Nemzet Színészévé választották. Kiemelt kép: Király Levente Makón 2011-ben (fotó forrása:)

Szüntelenül a "miért" izgatja: miért erre gondol, miért így cselekszik ez az ember? Ugyanis őt mindig az ember érdekli, nem pedig a szerep, vagy a figura és talán ez a sikeres pályafutásának legnagyobb titka. " [2]. Több díj birtokosa: Jászai Mari-díj és Juhász Gyula-díj (1967), Babits Mihály-díj (1975), Érdemes művész és a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1986), többszörös Dömötör-díjas. 1997-ben az Országos Színházi Találkozón a Színészkamara legjobb férfiszínész díját kapta, 2002-ben a Színikritikusok neki ítélték az évad legjobb főszereplőjének járó díját a Galilei élete c. előadásban nyújtott alakításáért (ugyanekkor az előadás rendezője, Zsótér Sándor a legjobb rendezésért kapott díjat), 2003-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 2006 óta a Nemzet Színésze, 2013-ban pedig a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata rendes tagjává választották. [1] A függöny előtt – Király Levente, A beszélgetés vezette: Gyüdi Sándor, 2015. május 26. Piedone nyomában - Király Levente - Google Books. [2] Sándor János: "Színész lettem, a lélek régésze".

Király Levente 85 Éves – Deszkavízió

Izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is. Tanúi lehetünk egy életen át tartó szerelemnek, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is. Király Levente, Kamera Hungária-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az M5-, illetve az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Jászai Mari-díjas, Érdemes művész. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006 óta a Nemzeti Színésze. További díjai: Juhász Gyula-díj, Babits Mihály-díj, Makó Lajos-díj, Pro Theatro, SZOT díj, Szegedért Emlékérem.

Király Levente | Színművész

Gulyás Levente ( 1969. december 4. –) magyar zeneszerző, zongorista. Gulyás Levente Életrajzi adatok Születési név Gulyás Levente Szabolcs Született 1969. december 4. (52 éves) Békéscsaba Származás magyar Állampolgársága magyar Családja Házastárs Tatár Bianka Pályafutás Tevékenység zeneszerző, zenei vezető, karmester, korrepetítor Hangszer zongora Életpályája [ szerkesztés] A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-karvezetés szakán végzett. A Békés megyei Jókai Színház társulatának tagja. Magánélete [ szerkesztés] Nős, két gyermek édesapja, és a Jókai Színház zenei vezetője volt, mikor 2008-ban megismerkedett Dobó Katával aki vendégszereplésen vett részt Békéscsabán. Levente Budapestre költött Katához, nem házasodtak össze, de 6 évig éltek együtt. Egy lánygyermekük, Szofi is született a kapcsolatból. [1] Együttélésük Levente új kapcsolata Tatár Bianka gyulai származású színésznő miatt ért véget. [2] [3] Színházi munkái [ szerkesztés] Júlia szépleány (1996) Csabai Színistúdió – Zeneszerző, zenei vezető Csipkerózsika (1998) Békés Megyei Jókai Színház – Zeneszerző A pizzafutár (1998) Csabai Színistúdió – Zeneszerző, zenei vezető Übüvízió (1999) Csabai Színistúdió – Zeneszerző Hamupipőke (2000) Békés Megyei Jókai Színház, Gyulai Várszínház – Zeneszerző Mesék a Négyszögletű Kerek Erdőből (2000) Csabai Színistúdió – Zeneszerző, zenei vezető Csongor és Tünde (2001) Békés Megyei Jókai Színház – Zeneszerző Play Shakespeare!

Mi sem bizonyítja jobban, hogy színészi játékán generációk nőttek fel, mint az, hogy a szegedi teátrum jelenlegi igazgatója, Gyüdi Sándor abban az esztendőben született, amikor a Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas érdemes művész csatlakozott a szegedi színházhoz. Pedig gyermekkorában nem tervezte, hogy a színpadon éli életét. Édesapja ugyanis amatőr régész volt, rendszeresen járták a Duna-partot, hogy a kavicsok között kincsekre vadásszanak. A fiatal Király Leventét szíve mélyéig megfertőzték az együtt átélt kalandok, s apukája is azt szerette volna, ha fia beteljesíti vágyait. Baráti invitálásra és egy hirtelen ötlettől vezérelve mégis jelentkezett az akkori színművészeti főiskolára. Őt felvették, a társát azonban nem. "Nagyon szerettük a főiskolát. A mi évfolyamunknak akkora szerencséje volt, hogy az újonnan rendezői szakon végzett Szinetár Miklós karolhatott fel minket. Ő találta ki egyébként a zenés helyzetgyakorlatot: klasszikus zenére táncoltunk és szituációs gyakorlatokat oldottunk meg" – emlékezett vissza.

July 17, 2024, 10:40 pm