Brassai Gyula Halasz
July 4, 2024, 6:10 pmRéz Ádám, bev. Illyés Gyula; Corvina, Bp., 1968 Előhívás. Levelek 1920–1940; közread. Halász Kálmán, vál., jegyz. és utószó Horváth Andor; Kriterion, Bukarest, 1980 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés Sulinet Párizs szeme A százéves Brassai Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 További információk [ szerkesztés] Szilágyi Júlia: "Párizs szeme" – Brassai. Korunk, 1962/12. Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. Korunk, 1968/3. Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. Korunk, 1972/4. Halász Gyula (újságíró) – Wikipédia. Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele; inː Korunk, 1981/12. Képek a Transindex magyar lapon Brassaï (1899 – 1984), Brassaï. Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2000. december 7–2001. január 21. ; Ludwig Múzeum, Bp., 2000 Kincses Károlyː Mérték.
- Párizs szeme: Brassaï - Cultura.hu
- Brassai,Halász Gyula: Margit - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok
- Halász Gyula (újságíró) – Wikipédia
Párizs Szeme: Brassaï - Cultura.Hu
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon B Brassai; Halász Gyula Teljes szövegű keresés Brassai; Halász Gyula (Brassó, 1899. szept. 9. – Nizza, 1984. júl. 7. ): fotóművész. Művészeti tanulmányait a bp. -i Képzőművészeti Főisk. -n kezdte, diplomáját Berlinben szerezte. 1923-tól Párizsban élt. A párizsi szürrealisták csoportjához csatlakozva festett, rajzolt, io évig újságírói tevékenységet is folytatott. Szülővárosa iránti szeretetből a Brassai művésznevet vette fel. Fotóművészeti pályáján André Kertész fotóművész segítségével indult el. Első albumával (Paris de nuit, 1933) világsikert aratott. A II. Gyula halasz brassai. világháború idején a francia nép életéről készített rajzokat, ezeket folyóiratokban publikálta. 1948-ban jelent meg a Les Sculptures de Picasso c. könyve, így került kapcsolatba Picassóval. Az 50-es években színpadi művekhez díszleteket tervezett; filmet forgatott, könyveket írt. Az állatkertről készített filmjével a Cannes-i filmfesztiválon díjat nyert (1956). Érdekes sorozatot készített a párizsi gyerekek falfirkáiról, mellyel új műfajt teremtett.
Brassai,Halász Gyula: Margit - Festmény | Galéria Savaria Online Piactér - Régiségek, Műalkotások, Lakberendezési Tárgyak És Gyűjteményes Darabok
Halála után egymást követték nagy sikerű kiállításai Európában és Amerikában. 2001-ben a budapesti Ludwig Múzeumban láthatta a közönség a Pompidou Központban őrzött műveit. Párizs szeme: Brassaï - Cultura.hu. 2006-ban, özvegye halála után 750 műve került kalapács alá: rajzok, grafikák, szobrok és fényképek, ezek magyar pénzre átszámítva ötmilliárd forintért keltek el. 2007-ben ismét Budapesten, a Mai Manó Házban, 2009-ben szülővárosában, Brassóban nyílt kiállítása, ez alkalommal szülőházán emléktáblát lepleztek le. 2013-ban a párizsi Városházán nyílt háromszáz felvételét felsorakoztató nagyszabású kiállítás. Fotók:
Halász Gyula (Újságíró) – Wikipédia
Brassaï Született Halász Gyula 1899. szeptember 9. Brassó, Osztrák–Magyar Monarchia Elhunyt 1984. július 8. (84 évesen) Èze, Alpes-Maritimes, Franciaország Állampolgársága francia [1] magyar Nemzetisége magyar Házastársa Gilberte Brassai Szülei Halász Gyula Foglalkozása fényképész Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1918–1919) Kitüntetései a francia Becsületrend lovagja Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja Sírhely Montparnasse-i temető [2] IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Brassaï témájú médiaállományokat. Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula, ( Brassó, 1899. – Èze, Alpes-Maritimes, Franciaország, 1984. ) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassóval című mű szerzője. Brassai,Halász Gyula: Margit - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Élete [ szerkesztés] " Brassóban születtem. Az 1899-ik év 9-ik havának 9-ik napján. Négyszeresen a 9-es számmal megjelölve. " – Illyés Gyula Brassaïval készült interjújából Id. Halász Gyula fia, Halász Kálmán bátyja. A Brassói Főreáliskola elvégzése (1917) után a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója; tanulmányait megszakítva, 1919-ben önként beállt a Vörös Hadseregbe s hadifogságba esett.
Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug. –nov. ), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával. Írók Brassaïról [ szerkesztés] Brassaïba a város ( Párizs – szerk. ) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott. – Henry Miller Különleges valaki. Senkihez sem hasonlítható fényképész: valójában festő, szobrász, aki a szobrászat és festészet helyett a fényképészetet választotta.