József És Testvérei Rajzfilm
July 18, 2024, 12:55 amJézus testvérei Az ÚSZ vallja Jézusnak a Szentlélektől való fogantatását és szűz Máriától való születését ( Mt 1, 18-23). Viszont az is természetes számára, hogy Jézus születése után József Máriával házaséletet élt és gyermekeik születtek. József az angyali látomás és intés után »magához vette feleségét, de nem érintette addig, míg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el« ( Mt 1, 23-24). Amikor Jézus először fellép nyilvánosan a názáreti zsinagógában, honfitársai ezt kérdezik egymástól: »Nem József fia ez? « ( Lk 4, 22). Jézus tehát József és Mária elsőszülött fia, és így József ágán adopció szerint Dávid házából származik ( Mt 1, 16 par. vö. Lk 2, 7). Voltak Jézusnak testvérei?. A názáretiek csodálkozó szavaiban megőrizték az ev-ok Jézus férfitestvéreinek a nevét is: Honnan van ebben az a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Nem az ács fia ez? Nem Máriának hívják-e az anyját, testvéreit pedig Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak-e? Nem közöttünk élnek-e nőtestvérei is mind? ( Mt 13, 56 par). Az adelphoi kétségtelen saját férfitestvért jelent, az adelphai pedig nőtestvért.
József És Testvérei Biblia
Mose ben Náchmán rabbi (Rámbán) azt a következtetést vonja le ebből az esetből, hogy Jáákov bizonyosan nem ismerte a valódi történetet, mert ha ismerte volna, akkor ő maga beszélt volna fiával, nem küldöttek útján. Másrészt viszont Rási úgy gondolja, hogy ugyan Jáákov sejtette, mi volt az igazság, ám bizonyos volt abban, hogy fia, akit Joszef hácádiknak, a jámbor Józsefnek is neveznek, soha nem torolta volna meg testvérei tettét, ezért nem is kellett őt apjának figyelmeztetnie. Később azonban, a szöveg folytatásaként azt is megtudjuk, hogy a testvérek tulajdonképpen nem tettek mást, mint az isteni tervet követték: De József mondta nekik: Ne féljetek, mert vajon Isten helyében vagyok-e én? Ti ugyan rosszat gondoltatok ellenem de Isten jóra gondolta, hogy tegyen, mint ezen a napon, életben tartván sok népet. Jézus testvérei | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár. Most tehát ne féljetek, én eltartalak benneteket és gyermekeiteket; megvigasztalta őket és szívükre beszélt. (M. 50:19-21) Ebből az epizódból is kitűnik, hogy a világot és annak minden történését az Örökkévaló irányítja.
Az ótestamentumi tárgyválasztás bizonyára nem volt véletlen. Bizonyos, hogy titkos, dacos-polemikus összefüggésben volt olyan, a korszülte sugallatokkal, amelyek számomra alapvetően ellenszenvesek voltak. És mégis, a zsidó elem e műben mindenütt csak előtér, csak egy stíluselem a sok között, csak egy rétege az archaikust a modernnel, az epikust az elemzővel különlegesen összevegyítő nyelvének. Ahogyan a zsidó legendát állandóan más, időtlenül felhasznált mitológiák dúcozzák alá, hogy szerepe annál világosabb legyen a műben, úgy címadó hőse, József is átlátszó és a változó világítással alakuló figura: Adonisz és Tammuz, sok öntudattal, de aztán eléggé felismerhetően Hermész szerepébe siklik át, aki az istenek között a világban járatos üzletember és a megfontolt haszonhozó szerepét tölti be. A Faust az emberiség szimbóluma, és valami ilyesmivé kívánt válni a kezem alatt a József -történet is. József és testvérei örkény. Olyan kezdetekről szóltam benne, amikor még minden először volt, a szerelem, az irigység, a gyűlölet, a gyilkosság és még sok más.