Láthatás Megvonása? (3091614. Kérdés)
July 2, 2024, 6:00 pm(2) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget. Ha pedig bármilyen határozat született, azon mindig rajta van, hogy mi a jogorvoslat módja (pl. fellebbezés x napon belül az y hatóságnál). A gyámhivatal felügyeleti szervének neve és elérhetősége pedig nyilvános, az önkormányzatnál ki kell legyen függesztve; szükség esetén lehet hozzájuk fordulni. Ha pedig nem csak tipp, hogy a névtelen bejelentéseket az apa tette, hanem bizonyítani is lehet, akkor emiatt szintén felelősségre lehet vonni. (Rendőrségi feljelentés szükséges, vinni a bizonyítékokat plusz a gyámhivatali jegyzőkönyveket és egyebeket. Családjog - Kapcsolattartás. De azért javasolnék előtte egy jó ügyvéddel való megbeszélést.
Családjog - Kapcsolattartás
Rendelet (Gyer. ) -A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. (Khet. ) -Legfelsőbb Bíróság 17. sz. irányelve -Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 20-án kelt Egyezmény Kapcsolattartás jelentősége, célja: -Gyermek és szülő, valamint más jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartása, -továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse Kapcsolattartási jogviszony alanyai, kapcsolattartási hatáskör: Egyezség hiányában a szülő kérelmére a bíróság rendezi bontó- és gyermek elhelyezési per során. Dönthet a bíróság kivételes esetben és korlátozott mértékben a kapcsolattartásról a szülői felügyeletet megszüntető per során is. Kérelmet terjeszthet elő a gyámhivatalnál: -szülő /bontóper esetén 2 év múlva/ -nagyszülő -gyermek nagykorú testvére /ha a szülő vagy a nagyszülő nem él/ -szülő testvére -szülő házastársa -14. életévét betöltött gyermek -szabadságvesztés büntetését töltő, előzetes letartóztatását töltő gyermek A szülők megállapodása, döntés a kapcsolattartásról: A gyámhivatal, a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával rendezi Az egyezség akkor hagyható jóvá, ha megfelel a gyermek érdekeinek és a kapcsolattartás céljának.
Ebből következik, hogy a gondozó szülő és kiskorú gyermeke esetleg kétszeresen hátrányos helyzetbe kerülhet. Egyrészt, mert nem kapja meg a gyermektartás díjat és ugyanakkor esetleg eljárási bírságot is kiszabhatnak vele szemben. Ha a nem gondozó szülő nem fizet gyermektartásdíjat …A gyermektartásdíj nem-fizetésének büntetőjogi konzekvenciái vanna k, amennyiben a kötelezett saját hibájából nem teljesíti a tartásdíj fizetési kötelezettségét, a jogosult, vagy a gyermek érdekében a gyámhivatal tehet büntető feljelentést. Ezenkívül a gyámhivatal egyéb intézkedést is tehet a kiskorú érdekében. Láthatás kikényszerítése gyermektartásdíj megfizetése miatt Ez is hibás álláspont. A családjogi törvényünk, nem olyan módon szabályozza a kapcsolattartást, hogy arra a másik szülőnek akkor van joga erre, ha fizeti a gyermektartásdíjat. A kapcsolattartásnak nem ára a gyermektartásdíj. Azt már láttuk, hogy a családjogi törvény a különélő, nem gondozó szülőnek jogává és kötelezettségévé teszi a gyermekével a kapcsolattartást.