Párizs - Látnivalók
July 7, 2024, 6:19 pmGarantált szédítő élményben lesz része, 57 méterrel a föld fölött. A műemlék megújulása A párizsi Eiffel-torony éjjel és nappal is tündököl. A Champ-de-Mars-ról megcsodálhatjuk még ma is kislányos báját az Öreg Hölgynek, aki a 20. század végén (1985-1990) kapott egy kis fiatalító kezelést. Új liftek, új világító elemek és új festék... így még sokáig megőrzi csillogó külsejét!Párizs Eiffel Torony Belépő
2022. július 3. 11:50 Múlt-kor André-Gustave Citroën karrierje és a Citroën-gyár születése tulajdonképpen egy lengyelországi utazással indult. André-Gustave 1900-ban látogatott el elhunyt édesanyja szülőföldjére, és ott egy üzemlátogatás alkalmával belefutott egy szerkezetbe, amelyet nyílbordázatú fogaskerekek hajtottak. Citroën lázba jött, továbbfejlesztette az ott látottakat, és szabadalommal levédette a munkáját. Ettől a pillanattól fogva egészen 1935. július 3-áig, Citroën haláláig nem volt megállás. Párizsi Eiffel-torony, Párizs nevezetességei, Notre-Dame, Louvre - Repülőjegy, Utazás, Szállás. André-Gustave 1878. február 5-én Párizsban született a holland-zsidó Levie Citroen gyémántkereskedő, és a lengyel származású Masza Amelia Kleinman ötödik gyermekeként. A családnév a dédapától származott, aki zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozott és a munkájának köszönhető ragadványneve, a citroen, ami hollandul citromot jelent, az idő múltával vezetéknévvé alakult át. A család 1873-ban költözött Varsóból Párizsba. A családnév ekkor franciássá vált, és az e betű feletti elválasztó ponttal, azaz egy trémával gazdagodott.
Párizsi Eiffel Toro Y Moi
Június 21-én ünnepeljük a szelfizés világnapját, melynek apropóján vetünk egy pillantást a világ legelső szelfijére – ugyan maga a szelfi kifejezés csak a 21. század elején született, és az elmúlt évtizedben vált igazi divathóborttá a fotós önarcképek készítése, a legkorábbi ismert hasonló felvétel a fényképezés hajnalán, több mint 180 évvel ezelőtt készült. Negyedórán keresztül állt modellt saját magának A világ első ismert fényképét a francia feltaláló, Joseph Nicéphore Niépce készítette 1827-ben, 12 évvel később pedig honfitársa, Louis Daguerre bemutatta a világnak a róla elnevezett dagerrotípia eljárást, amelyben a fotókamerába helyezett, jóddal érzékenyített rézlemezre exponálták a képet, majd higanygőzzel hívták elő (sorozatunk korábbi írásaiban többször foglalkoztunk már dagerrotípiákkal, köztük a Petőfi Sándorról készült híres portréval). Párizsi eiffel toro y moi. Az eljárás – amit a francia kormány megvásárolt, majd mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tett – rövidesen világszerte népszerű lett, Európában csakúgy, mint a tengerentúlon, ahol egy philadelphiai fiatalember, Robert Cornelius figyelmét is felkeltette.Parizsi Eiffel Torony
1889. március 30-én adták át a nagyközönségnek Párizsban az Eiffel tornyot. Azóta a vasmonstrum a francia főváros szimbólumává és valóságos zarándokhellyé vált. Az 1889-es párizsi világkiállításra és az 1789-es francia forradalom emlékére tervezett építménynek már a méretei is tekintélyt parancsolóak: 7000 tonna vas, 40 tonna festék, nagy szélben 12 cm-es a kilengés, mindez 300 méter magasan emelkedik Párizs fölé. 1889. Párizsi eiffel torony képek. március 31-én a walesi herceg – később VII. Edward angol király – nyitotta meg az Eiffel Tornyot. Ezután Gustave Eiffel, a tervező, elsőként mászta meg a legfelső szintre vezető 1710 lépcsőt. Mikor felért, kitűzték a francia trikolort és 21 ágyúlövéssel köszöntötték. A torony építésére érkezett 700 pályázat közül végül Gustave Alexander Eiffel tervét találták a legjobbnak -a Maupassant, Emile Zola és még 298 híres és befolyásos művész, tudós által aláírt petíció hatására. Az építési munkálatok 1887. januárjában kezdődtek: öt hónap alatt elkészültek az alapok, a következő 21 hónap múlva pedig már mai formájában állt a torony.Az utálat és a tisztelet tárgya A Párizsiakat kezdettől fogva megosztotta a torony. Voltak, akik lelkesedtek érte, és voltak, akik utálták már a terveket is. Sok párizsi azért járt a közvetlenül az Eiffel torony "tövébe" települt kávéházakba és éttermekbe, mert egyedül azokból nem látszott az Eiffel torony. A tornyot eredetileg a világkiállítás után le kellett volna bontani, de valahogy mégis mindig sikerült megmenteni az Eiffel tornyot az enyészettől. Pedig fel akarták robbantani, le akarták bontani és volt, aki kétszer is eladta ócskavasnak! Párizs jelképe, az Eiffel-torony - Cultura.hu. Toronyból ócskavas… vagy mégsem Egy bizonyos Victor Lustig nevű cseh szélhámos, akit akkor már Csehországban is köröztek több rendbeli csalásért, 1925-ben éppen Párizsban múlatta az időt áldozatai pénzét költve. Akkoriban a torony elég rossz állapotban volt, és ismét napirenden voltak a lebontását szorgalmazó írások. Nos, ez a Lustig pont egy ilyen újságcikkel találkozott, és már meg is született benne a zseniális ötlet. Másnap hamisíttatott magának egy "kormányzati megbízást" és ennek birtokában meghívta Párizs hat legnagyobb ócskavas kereskedőjét a francia főváros egyik legelőkelőbb hoteljébe üzleti megbeszélésre.