Kertész Imre: Sorstalanság | Ingyen Letölthető Könyvek, Hangoskönyvek
July 17, 2024, 11:10 amA halálra várva, miközben kezd felépülni, éri a hír, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Köves Gyuri útnak indul hazafelé, Pestre, ahol időközben minden megváltozott (apja meghalt, mostohaanyja újra férjhez ment, lakásukba idegen család költözött), és ahol a főhős – élményei következtében – nem képes beilleszkedni újra a régi életébe. Hontalanul próbál új életet kezdeni. Itt a vége a cselekmény részletezésének! A "sorstalanság" fogalma [ szerkesztés] Kertész Imre a Gályanapló jában [4] ad támpontokat a címben szereplő sorstalanság mint fogalom értelmezéséhez. "Én sosem gondoltam arra, hogy zsidó vagyok, leszámítva a veszélyeztetettség pillanatait. A zsidóság azonban ilyenkor sem »belsőként« lépett fel, hanem mindig csak negativitásként, korlátozásként, külsődleges determinánsként – ahogyan, mondjuk, az ember eleven tápláléknak minősíti magát a tengerben egy cápával, a dzsungelben egy tigrissel szemben. Az ember azonban mégsem éri be vele, hogy csupán mások tápláléka legyen. A vallásra sosem gondoltam: ezt egyszerűen nem értem, a zsidó vallást éppolyan kevéssé, mint – teszem – a buddhizmust, a tűzimádást, Káli-isten szolgálását vagy a mormonokat.
Kertész Imre Sorstalanság Pdf Video
A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban, ugyanannak az elvnek a kifejeződése, amely a mindennapi életben és az emberi együttélésben nyilvánul a gondolkodásmóddal a szerző egy eszmei hagyományhoz kapcsolódik, melyben élet és szellem ellentétben áll egymással. A döntés indoklása a továbbiakban néhány fontos művét elemzi. (Temesi László) Információ: Formá ISBN: 1230958585768 Kiadvány: 03\2014 Oldalak: 678 Méretek: 2. 8 MB Az ár: Könyv: Sorstalanság (Kertész Imre) online e-könyv(könyv) (HUF-0.
Ez az idegenérzése nemcsak a zsidóságával kapcsolatban gyötri, hanem a magyarságával összefüggésben is. Érzelemmentes tárgyilagosság jellemző Kövecses viselkedésére egészen a hazatéréséig. Az utolsó részben nagyfokú irónia hatja át a művet. Az elbeszélőt, a budapesti utcákat járva valami nagyon fájdalmas érzés keríti hatalmába. Honvágya van egy kínokkal teli hely után, amiben titkon mégis ott volt a boldogsága. Kertész Imre egyik gondolatát idézném, amely ehhez az érzéshez kapcsolódik: "a boldogság egyfajta csapda az emberek számára, ez az, ami továbbélésre csábít. " A műben a főszereplő identitása olyan sérüléseket szenved, hogy eljut arra a megállapításra, hogy az elhagyott otthona iránt érez gyűlöletet. Értékrendje "lepusztul", átformálódik. Erre kézenfekvő példa: Buchenwaldban történt megnyilvánulása A fizikaiszellemi mélyponton-munkára alkalmatlannak nyilvánításakor-váratlan vágya: "szeretnék még élni ebben a szép koncentrációs táborban". A mű ironikusságát jellemzi a francia származású, szintén rab orvosra tett megjegyzése.