Budapest Legjobb Vásárcsarnokai, Ahonnan Mindenkinek Van Legalább Egy Jó Élménye
July 5, 2024, 1:38 amA Nagycsarnok többször szerepelt a világhíradókban, hisz sok magas rangú külföldi vendég, híres művész vásárolt itt fokhagymát vagy pirospaprikát a hírprogramok kameráinak kíséretében. Webkamera flórián tér Rántott szelet szeged Történelmi rózsa választék a Megyeri kertészetben! Fővám tér vásárcsarnok hal Vásárcsarnok fővám Dell Inspiron N5010 - játékra is jó - Számtech cikk Fővám tér vásárcsarnok vadhús Cofidis hitel bar listásoknak 10 legszebb tó magyarországon A Fővám téri vásárcsarnok 1900-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapet-Képarchívum) A II. világháborúban a csarnok jelentős károkat szenvedett, a helyreállításhoz, amelynél a gyorsaság fontosabb volt a precíz helyreállításnál, felhasználták az építkezésnél tartalékban elhelyezett anyagokat is. Díszes részletek (Fotó: Both Balázs/) A háború után a csarnokot többször alakították, "modernizálták", amely munkák nem váltak annak előnyére. Sőt, az 1977 óta műemléknek nyilvánított épület szerkezete annyira leromlott, hogy az életveszélyessé vált, ezért 1991. március 2-án bezárták.
Vásárcsarnok Fővám Tér
A központi és az első négy kerületi vásárcsarnok azonban csak 1897-ben nyitotta meg kapuit, vagyis bő húsz évvel Buda, Pest és Óbuda egyesítése után. A következő kettő pedig 1902-ben és 1903-ban nyílt meg a vásárlók előtt. Végül így jött létre a vásárcsarnokok ma is ismert hálózata: Batthyányi-tér (II. kerület), Hold utca (V. kerület), Hunyadi-tér (VI. kerület), Klauzál-tér (VII. kerület), Rákóczi-tér (VIII. kerület) és Vámház-körút (IX. kerület). A belvárosi és a ferencvárosi csarnokot a kerület határára épített Központi Vásárcsarnok váltotta ki – írták a Mú oldalán. A hálózat az akkori tíz kerületből, kettő kivételével lefedte a lakosságot – csak Kőbánya és Óbuda maradt ki a sorból, mivel alacsonyabb urbanizáltságúak voltak. A kerületi csarnokokat a legsűrűbben lakott tömbök tőszomszédságában emelték. Központi Vásárcsarnok – I. számú vásárcsarnok Mivel Budapest egyik legnagyobb nevezetessége, ezért amikor 9 éve a fővárosba költöztem, ez volt az első hely, amit felkerestem. Fotókról és útleírásokból már jó párszor láttam, valahogy úgy, mint a külföldi látogatók is teszik, de a saját szememmel még nem.
Fővámtér Vásárcsarnok
Sokan, ha turistaként egy ismeretlen országba vagy városba érkeznek, az adott hely piacait is célba veszik. Ezek ugyanis nagyon sok mindent elmondanak a településen élőkről, illetve arról, hogyan állnak a gasztronómiához, mennyire fontosak számukra a helyi alapanyagok. Vannak, akik direkt a szombat reggeli piacnapokra beszélnek meg baráti összejöveteleket, ilyenkor együtt vásárolnak, esetleg piknikre indulnak utána, vagy csak otthon főznek a beszerzett árukból egy finomat. És ha ebből indulunk ki, akkor a budapesti vásárcsarnokok és piacok látogatása is lehet a hét egyik legjobb programpontja, főleg, hogy a legtöbb helyen remek éttermeket és bisztrókat is találni. Mielőtt belevágnánk kedvenc piacaink bemutatásába, érdekességként ide szemlézzük a Múlt-kor történelmi portál néhány sorát, amelyben az első fővárosi csarnokok születéséről írnak. Történetük kiindulópontját pedig az 1896-os millennium megünneplése után teszik, amikor a főváros fejlődésnek indult, és a lakosság is megkétszereződött az 1873-as városegyesítésnek köszönhetően.
Fővám Tér Vasarcsarnok
Bár a közvélemény csak hazai tervezőknek kiírt pályázatot követelt, azt mégis nemzetköziként írták ki, így a pályázók között volt bolgár, cseh, francia és német tervező a magyar indulók mellett. A zsűri hosszas, több fordulós értékelésen választotta ki a nyertes tervet, amely Pecz Samu munkája volt. Az építkezés 1894. június 11-én indult, és 1897. február 1-én nyitott meg az épület a vásárlók előtt. A csarnok kivételes adottságokkal rendelkezett, közel voltak a közraktárak, a gabonakereskedelemben kulcsszerepet játszó Elevátor, a Duna-parti teherpályaudvar, és maga a Duna rakpartja, amellyel egy áruszállító alagút kötötte össze az épületet. A XIX. században divatba jöttek Európában a vásárcsarnokok, ahol a vidéktől messzebb lakó nagyvárosiak egy helyen beszerezhetik a szükséges élelmiszereket. Az ötletgazda egyébként Napóleon császár volt. Az I. számú vásárcsarnok (Fotó: Both Balázs/) Budapesten a XIX. század utolsó harmadában kezdtek foglalkozni vásárcsarnokok építésével, amelyekkel a sok kis piacot váltották volna fel.
Akkor tudtam csak meg, hogy ezt a szintén 1897-es építésű csarnokot valójában a második világháború óta nem újították fel. A felújítás után Forrás: / Ennek a hangulatos csarnoknak a leghátsó részében üzemelő büfében ittam az egyik legfinomabb kávét, aminek ízére még ma is emlékszem. Pedig az egész szürreálisan régimódi volt, mintha a lengőajtóval elválasztott, kotyogós kávé illatú helyiségbe lépve hirtelen megállt volna az idő. Ott állva csak remélni mertem, hogy nem lesz az enyészeté az épület, és egy esetleges felújítás után nem veszik el a bája ennek a kis büfének sem. Aztán 2019 őszén érkezett a hír az épület felújításának befejezéséről, és vele együtt a remény, hogy a háromhajós, bazilikális elrendezésű csarnok az eredeti szépségét megőrizve új életre kelhet. Hold utcai vásárcsarnok – V. számú vásárcsarnok A Hold utcai vásárcsarnok egyelőre nem látogatható, mert idén januárban szépülni kezdett. Eddig is szerettem a gasztropiac kialakítását és hangulatát, de ahogy a külföldi csarnokokat taglaló írásunkban is látni lehetett, az ilyen jellegű "food marketek" folyamatosan alakulnak, hogy még igényesebben tudják kiszolgálni a laza, de minőségi bisztrózás kedvelőit.