Szováta (Erdély), Vörös Tó A Sós Hegyekkel (Meghosszabbítva: 3175829534) - Vatera.Hu
July 18, 2024, 4:35 amAz erdők koszorújában, a 912 méter magas Cseresznyés-hegy aljában fekvő Medve-tó egyébként az 1870-es, 80-as években keletkezett. A 3, 8 hektár területű, 2 km kerületű, kiterített medvebőr-alakú tó legnagyobb mélysége 19 méter. Vizének sótartalma 256 g/liter, azaz tömény sósvíz. A parajdi sóbányában tett látogatásunk után a túrát zárjuk egy kis só-biznisszel: vegyünk a bánya kijáratánál egy finom kürtöskalácsot. De a sókarszt, sóstó és sóbánya után ezt már inkább cukrosan kérjük. Kép és szöveg: Barna Béla A "Sósziklák Szovátán" című cikkem első változata 2005 szeptemberében jelent meg a Hegyisport és Turista Magazinban. Ennek felújított változata 2013 májusában jelent meg az azóta megszűnt Egrihír hírportálon. Szováta és a Medve-tó: A Székely-sóvidék leghíresebb települése, nemzetközi hírű gyógy-üdülőhely. A települést azok a családok alapították az 1500-as évek végén, akik a lezárt sóhegyeket sóőrként őrizték. Szováta (Erdély), Vörös tó a sós hegyekkel (meghosszabbítva: 3175829534) - Vatera.hu. Szováta üdülőtelepe egy medencében fekszik, amit festői szépségű helyek vesznek körül.
Szováta (Erdély), Vörös Tó A Sós Hegyekkel (Meghosszabbítva: 3175829534) - Vatera.Hu
Lupa tó Sósziklák Szovátán – Csámborgó Sós tavak | Szováta Vörös Node ha nem üdülni jövünk Szovátára, akkor is érdemes egy bő két órás túrát tenni itt, márcsak a ritka sókarszt miatt is. Túránkat a tó feletti "rálátó" teraszon kezdhetjük; a Medve-tó 502 méter magasan fekszik; egy bő másfél órás sétával körbejárhatjuk a tavat, s a többi sóstavat. 2000 áprilisában a sószikláknál – Fotó: Barna Béla A Teraszról leereszkedve az óramutató járásával megegyezően körbejárva először a Mogyorós-tóhoz (Lacul Aluniş) jutunk; ez vezeti le a Medve-tó felesleges vizét a Sós-árokba. A tavaknak egyébként az iszapja olyan gyógyhatású anyagokat is tartalmaz, amelyek alkalmasak a reumatikus, illetve különböző női panaszok enyhítésére. A Medve-tó északnyugati sarkánál az iszapfürdőként használt, mindössze 320 m²-es Zöld-tó mellett megyünk el a Vörös-tó felé. Ez utóbbi 1600 m² területű, agyagos-kovás gyógyiszaptartalmú tó. A Vörös-tó – Fotó: Barna Béla A Vörös-tó mellett emelkednek a híres sósziklák, melyek területét Sóközének, vagy Sókárpátoknak is hívják; ez a sókarszt nem csak Székelyföldön egyedülálló, de Európában is ritkaságszámba mennek: csupán Spanyolországban, a katalóniai Cardonában van párjuk.
Medve-tó Medve tó Fekvése Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. Története A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt.