Wass Béla – Wikipédia
July 17, 2024, 4:39 amHatalmas életművet hagyott ránk Wass Albert, mely halála után is folyamatosan bővül, az eddig ki nem adott, elfelejtett, mégis megtalált alkotásokkal. Néhány legismertebb regényének címe: Farkasverem, Csaba, Mire a fák megnőnek, A kastély árnyékában, Egyedül a világ ellen, A rézkígyó, Adjátok vissza a hegyeimet, Ember az országút szélén, Tizenhárom almafa, Elvész a nyom, A funtineli boszorkány, Átoksori kísértetek, Elvásik a veres csillag, Magukrahagyottak, Kard és kasza, Halálos köd Holtember partján, Hagyaték Versek, mesék, elbeszélések: Virágtemetés, Tavak könyve, Erdők könyve, A láthatatlan lobogó, Valaki tévedett, A költő és a macska Forrás:
Wass Albert Élete W
Valaki tévedett A kötet főként Erdély II. Világháborús eseményeinek hiteles magánemberi krónikája és a legvégsőbb humánum megszólaltatója. A szerző igazs... Studió Antikvárium Kft 51 pont Magyar szemmel I. -III. Könyvbirodalom Antikvárium Wass Albert díszkiadés 43. -44. -45. kötete ISBN: 9789633540138 9789633540145 9789633540152 75 pont 7 pont Diófa Antikvárium Kft.
Wass Albert Élete Hotel
szentegyedi és czegei gróf Wass Béla A szentegyedi és czegei gróf Wass család címere Született 1853. január 28. Kolozsvár Elhunyt 1936. szeptember 1. (83 évesen) Mezőzáh Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa báró losonczi Bánffy Rachel ( 1859 - 1936) Foglalkozása országgyűlési képviselő, Szolnok-Doboka vármegye főispánja Tisztség magyarországi parlamenti képviselő (1892–1905) Szolnok-Doboka vármegye főispánja (1906–1910) Szentegyedi és czegei gróf Wass Béla ( Kolozsvár, 1853. – Mezőzáh, 1936. ) országgyűlési képviselő, Szolnok-Doboka vármegye főispánja, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, a széki református egyházmegye főgondnoka, az Erdély Bank alelnöke, Wass Albert író nagyapja. Élete [ szerkesztés] Származása [ szerkesztés] Édesapja, Wass Albert (1819-1911) főrendiházi tag, a bécsi erdélyi udvari kancellária, majd pedig, az erdélyi kormányszék titkára, aki Bem alatt szolgált a szabadságharc idején és a világis fegyverletétel után visszavonultan gazdálkodott birtokain.
Wass Albert Élete Wife
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17. ) erdélyi magyar író és költő. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, Magyarországon pedig csak a rendszerváltás után kezdték el megjelentetni műveit, addig szinte ismeretlen volt az országban. Népszerűsége Magyarországon tehát csak ezután (az 1990-es évektől) kezdődött meg és azóta is folyamatosan növekszik. A 2005-ös Nagy Könyv című magyarországi felmérés eredményei szerint az egyik legkedveltebb magyar író. A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet!
Édesanyja Kilyén Mária (1828-1912) báró Kilyén Mihály és Huszár Mária leánya. Szülei házasságából négy gyermek született, három lánytestvére volt: Ida (1852-? ), Antónia (1856-1936) és Rozália (Kolozsvár, 1855 - 1868. február 20. ). Pályája [ szerkesztés] Középiskolai tanulmányait szülőhelyén fejezte be. 1869-ben Zürichbe ment a műegyetemre, majd Münchenben folytatta tanulmányait. Műegyetemi tanulmányainak elvégzése után két esztendeig Hohenheimban a gazdasági akadémia hallgatója volt, majd pedig Plaisir Grignonban (Párizs mellett) látogatta az ottani gazdasági akadémiát. Tanulmányainak befejezése után, 1876-ban visszatért külföldről és a következő évben megházasodott, feleségül vette Bánffy Ráchel, Bánffy János báró leányát. A széki ref. egyházmegye főgondnoka; mint Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási bizottságának tagja élénk részt vállalt a megyei életben. 1892-től a nagyiklódi került szabadelvű képviselője volt az országgyűlésben, a közgazdasági bizottságnak tagja volt. Cikkei a Budapesti Hírlapban (1907.