Forrai Sándor File Rovásírás
July 18, 2024, 6:52 amA q, w, x, y jelölésére is van jel, bár hangsúlyozza, hogy az nem volt része a rovásírásnak. Utolsó, végleges ábécéjét 1995-ben alkotta meg, ebben visszatért a korábbi Ü betűjéhez. Tagsága Magyarországi Gyorsíró Szövetség Magyarországi Turán Szövetség Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Magyar Rovók Országos Szövetsége Könyvei Dr. Erdélyi István által lektorált kiadványok Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig - Egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásfeliratos emlékeink, Múzsák közművelődési kiadó, 1984. Lektorálatlan kiadványok Forrai Sándor és Andrássy Kurta János: A magyar rovásírás új megfejtései, Kiadó: Szatmári István, Garfield, N. Tanulmányok, cikkek Forrai Sándor: A székelyderzsi rovásfelirat in: Reformátusok lapja, 1981. május 31. Forrai Sándor: A bögözi templom felirata in: Reformátusok lapja, 1981. június 21. (Sándor 2014:236. ) " … nagy szerepet játszott abban, hogy a székely betűket nem kellett a 18 -19. században megfejteni, mert hangértékük mindvégig ismeretes maradt. "
- II. Forrai Sándor Rovásírásverseny | Kárpátalja
- Forrai végső ABC-je - 1995 - Rovás Infó
- 4.4.3. A rovásírás jellemzői | A nyelvtanról három megközelítésben – magyartanárjelölteknek
Ii. Forrai Sándor Rovásírásverseny | Kárpátalja
(Sándor, 2014: 246. ) d) Forrai Sándor ábécéje Forrai Sándor 1985-ben kiadott könyvében sorra veszi a székely írás emlékeit, a kezdeti emlékeket később egyre inkább bővíti, s "egyre kritikátlanabbul sorol a székely emlékek közé mindenféle írást és karcolásokat. " (Sándor, 2014: 309. ) A Forrai által megadott rovásírás abc-re főként a bolognai naptár ábécéje hatott. Jellemzője, hogy a mai magyar hangrendszerhez készült, minden betű egy hangot jelöl. Az írás iránya jobbról balra halad, bár megengedi a balról jobbra írást is, de ez - véleménye szerint - nem hagyománykövető. Jelöli a hosszúságot mind a magán-, mind a mássalhangzóknál. A szavakat szóközökkel választja el egymástól, az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A k hangra két jele van, megkülönbözteti a veláris és a palatális magánhangzó előtti k hangot ugyanúgy, mint a kora középkori székely írás. Stud finder magyarul 2 Hyundai hyd 402 vélemények diesel Aegon online kárbejelentés Idojaras augusztus 2019 3 Tinódi étterem sárvár menü cs
Forrai Végső Abc-Je - 1995 - Rovás Infó
Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja
4.4.3. A Rovásírás Jellemzői | A Nyelvtanról Három Megközelítésben – Magyartanárjelölteknek
Csupán két magánhangzóban (É:1986, Ő:1994 – Bél Mátyás Kaposi féle ábécéje nyomán – 1718) láthatunk fejlődést, illetve a TY mássalhangzó jelében van egyéni túlhúzásos megoldása. Különbségek: É – ide nem tehette be H rovásjelét (egyébként a zárt E jelölésére is alkalmazhatjuk) Q helyett aK a jelzet MB bogárjelet kihagyja Hosszú Ő-t a kacskaringós hosszú Ó-ból alkotja meg (1994-ben) Magyar Cserkész 1938 – a rovásjelek történeti fejlődését mutatja be. Pirossal aláhúzva azok a jelek, amelyek szerepelnek Forrai 1995-ös rovásábécéjében Láthatjuk, hogy Forrai 1995-ös ábécéje 95%-os egyezést mutat Szvoboda Béla 1938-as rovásjel-táblázatában szereplő jelvariánsok valamelyikével (37 azonos 39-ből). Forrai Sándor rovásábécéi A Forrai Sándor által alkotott rovásábécék változása, fejlődése kétféle hatásra enged következteni az idők folyamán. Ezek egyike a különböző rovás-ABC-k folyamatos előbukkanása. A másik tényező a hangsúly világosan nyomonkövethető eltolódása a "hagyományőrzésétől" a hétköznapi használat felé, valamint a korszerű, mindennapi használat igényeinek felismerése (1994).
A székely rovásírásos emlékek írásmódja nem egységes. Legalább négyféle rovásírást tudunk megkülönböztetni. Egyrészt a kora székely rekonstruált abc-t, a Telegdi-féle rovásírást, a Forrai-féle mai magyar rováskészletet és a sehová sem sorolható, ma leginkább elterjedt rovásbetűket. a) A kora középkori székely írás Rekonstruálása Sándor Klára nevéhez köthető. Az általa rekonstruált abc 34 írásjegye valószínűleg nem egy korból származik. A jelkészleten megfigyelhető a grafikai egységesítés nyoma: az ábécé alaprétegét a 11-13. század során azért egészíthették ki újabb elemekkel, hogy minél pontosabban illeszkedjen a magyar hangrendszerhez (ilyen volt a c, zs, v, ty fonéma is). A gy hang jelölése (a d jeléből alakították ki) arra utal, hogy a jele nem korábbi a 13. századnál. (A 13. század előtt a gy hang még dzsj -ként hangozhatott). Ha a 13. század előtt alakult ki volna a gy jele, akkor nem a d -ből, hanem a cs jeléből alakították volna ki. Az írás jobbról balra haladt. A magánhangzók közül eredetileg csak a hosszúakat és a szóvégieket jelölte.
e. V. századból 88 A zágrábi etruszk feliratos múmiatekercs a kb. Kr. III-II.