A Bánatos Medve O
August 26, 2024, 5:42 amA játékvezető szerepét Kozma Tünde töltötte be. Szombaton az óvodások olyan játékos próbákon mérettettek meg, amelyeket a gyerekek képességeit figyelembe véve állítottak össze az ötletgazdák, és amelyek a csapatszellemet erősítették. A tevékenységeket A hegy meg az árnyéka, A bánatos medve és A kiskutya meg a szamár című mesék köré építették fel. A közös játék során a gyerekek egy-egy meserészletet mutattak be, színeztek, akadálypályán tették próbára ügyességüket és rátermettségüket: almát gurítottak be a medve barlangjába, hátrafelé szaladtak, és térd közé szorított almával ugráltak. A játék ideje alatt a csapatok babszemeket gyűjtöttek jutalompontként a kincsesládájukba. A legtöbb babszemet a kézdivásárhelyi Vackor-óvoda Micimackó csapata szerezte. Észak ciprus repülővel Epi lasik kezelés Kőrösi csoma sándor művelődési ház program Walking dead 6 évad 10 rész Hotel klastrom győr
A Bánatos Medve 2021
Mackós mese ovisoknak – Itt találod a meséket! Mészöly Miklós: A bánatos medve Volt egyszer egy medve, sose volt jó kedve. Dirmegett–dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra. Ha mézet nyalogatott, nem volt elég é a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját is szűknek találta, kint aludt inkább egy bokor aljá tüsszögött is reggelre kelve – s akkor meg emiatt dörmögött őkelme. Egy szép napon aztán maga is megunta, hogy mindig csak szomorkodik, mint egy viseltes bunda. Elhatározta hát azon minutában, hogy megy s megtekinti:mi van a világban. Mikor a rengeteg erdő szélére kijutott, egy kicsi lepkével összetalálkozott. – Hová? Hová? – mordult reá. S a lepke mondta. – süti a ré megyek. Ég veled! Nagyot nézett a medve. Mindjárt jobb lett a kedve. – Rétre menni jó njünk együtt, mék veled. De a lepke szót se szólt, rippem–röppöm elrepült. Mit tehetett medve koma, egymagában elindula. Hát amint ment, mendegélt, dimbes–dombos réthez ért. Nyílt a réten annyi virág, mint erdőn a leveles ág.
A Bánatos Medve
A sötétbarna szálaknak göcs állja útját, melyből egykor ágad fakadt. Vajon emlékszel-e még, hogy mit daloltak a cinkék, mit rikoltottak a fenyőszajkók, mikor megpihentek rajta? Értetted-e a madarak beszédét? A szarvasok bőgését? A farkasok üvöltését? Kutatott-e törzsed körül éhes vaddisznó ízes csemegére vágyva? Hányszor osonhatott el melletted néma csendben róka, vadmacska? És hány fészkét bújtattad ágaid között a fenyőrigónak? Hallottad-e lélekmelegítő tűz ropogását, amit a közelben raktak megfáradt vándorok, erdőt járó vadászok, gombát kereső férfiak és asszonyok? Érezted-e pusztító erdőtűz iszonyú forróságát, melynek lángjai majdnem elértek, hogy aztán izzó pattogással kísérve elpusztítsanak? Szomjaztál-e az egyre szárazabb nyarakon? Rágott-e szú, mi oly sok társaddal végzett már? Ropogtak-e ágaid téli fagyban a hó mérhetetlen súlya alatt? Döntött-e ki melletted állót a szélvihar iszonytató ereje? Mit éreztél, mikor jöttek érted fejszével, fűrésszel, ormótlan gépekkel? Vajon sejtetted-e, hogy ennyi embernek leszel segítője, vigasztalója?A Bánatos Medve Youtube
Miután Brühühü Brumi a kellemesen tágas, lakályos állatkerti medvebarlangba érkezett, az állatgondozók rövidesen rádöbbentek, arra hogy Brühühü Brumit képtelenek vicsorgó óriásmedvévé kféle ravasz praktikával próbálkoztak, de hiá Brühühü Brumi talpát megcsiklandozták, olyasformán kacarászott, akár egy repkedő, piciny gerlice, ha meglengették előtte az édes medvecukrot, azt kiáltozva, "Nem kapsz belőle! ", szánalmasan a hasát simogatva szívettépő zokogásba kezdett, ha pedig egy váratlan ordítással ráijesztettek, akkor azon nyomban hanyatt vágódott. Hosszas töprengés után az állatgondozók úgy döntöttek, nem vesződnek tovább Brühühü Brumi feldühítésével, hanem egyszerűen hazaküldik őt. Így történhetett meg az, ami azelőtt még soha nem fordult elő a városlakó vadászokkal: az óriásmedvét a barátságos, városszéli állatkert gondtalan lakói közül, vissza kellett vinniük oda, ahonnan elhozták, a messzi Sűrű Erdők vidékére, az óriásmedvék eredeti hazájába. Otthon Brühühü Brumi hamarosan ismét megtalálta szeretett medveszüleit és azóta talán már három, vagy akár négy traktortöpörtyűnél is nagyobbra nőtt.
Vagy ha igen, akkor majd igény szerint átírják maguknak, mint az alaptákolmányt. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy földi bíróság nem ítélkezhet ezek fölött a kiválasztottak (egyszerűbben NER-haszonélvezők) felett. Annyira sajnálom, hogy akkor sem teljesül ez a mesés elképzelés, ha valami csoda folytán még az eddigieknél is bődületesebb baromságokat sikerül összehordani a bukástól és az elszámoltatástól rettegő pártkatonáknak. Az elsíbolt pénzekkel el kell számolnia a politikusoknak, családtagjaiknak, mindenféle alapítványoknak és mindenkinek a Schmidt Mária-Szánthó Miklós tengelyen is. Külön meg kell majd a földi bíróságnak vizsgálnia a gyűlöletkeltésnek és a rettegés szétterítésének ezt az Istenre hivatkozó, különösen alattomos módját. A hazától való megfosztás, gyermekek agyának megfertőzése, majd a marxista farkasok általi széttépés nem igazán illeszthető be a normális közbeszédbe, de még csak nem is olyasmi, amit tolerálni kellene, vagy tolerálni lehetne. Ezekre az aljasságokra léteznek megfelelő jogszabályok, azt pedig a független bíróság dolga eldönteni, hogy börtönre, vagy kényszer-gyógykezelésre ítéli a delikvenseket.