Felavatták A Nemzeti Vértanúk Emlékművét A Nagy Imre-Szobor Helyén | 24.Hu
July 4, 2024, 10:50 pmA házelnök szerint az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte. A legkülönfélébb vértanúk. A Tanácsköztársaság elnyomó szervezeteinek működését bemutatva, Kövér László arra hívta fel figyelmet, hogy egy balliberális magyarországi történész még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror progresszív volt és utópista, amely az emberibb világ víziójáért akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni. Felidézte, hogy a több, mint félezer ismert áldozat emlékét a XX. század második felét uraló kommunista hatalom igyekezett eltörölni vagy befeketíteni. A nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták egy, az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, mintegy azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben.
- Budapest – A nemzet vértanúinak emlékműve 1918-1919. | Bagyinszki Zoltán fotográfus
- A legkülönfélébb vértanúk
- Nemzeti vértanúk emlékműve | 24.hu
Budapest – A Nemzet Vértanúinak Emlékműve 1918-1919. | Bagyinszki Zoltán Fotográfus
A Nemzeti Vértanúk emlékműve nemcsak nehezen született meg, hanem viszonylag hosszú huzavona után tűnt is el a városnak erről a pontjáról. 1929 és 1934 között a kirendelt szoborbizottság háromszor dolgoztatta át az ősmagyar motívumokkal ékes, robusztus oszlopon álló alakokat, mert Hungáriát nem találta elég fenségesnek, a "destrukció hidrájával" küzdő férfiból pedig hiányolta a duzzadó erőt. Budapest – A nemzet vértanúinak emlékműve 1918-1919. | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Nem utolsó sorban a szobor sikerületlensége okozta tehát, hogy Európában még nem is ért véget a háború, amikor 1945. április 16-án úgy döntött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, hogy a megrongálódott Tisza-emlékművel együtt ezt is eltávolítja a Parlament környezetéből. De csaknem fél év telt el aztán intézkedés nélkül, míg végül szeptemberben a szobordöntő portyákra induló ifjú kommunisták vették át a kezdeményezést. A vértanú emlék helyén a szocializmus évtizedeiben kis park volt, mint látható, szökőkúttal. A tér a rendszerváltás után kapta vissza a nevét, s addigra olyannyira feledésbe merült Hungária és a hüllővel kínlódó vitéz, hogy hónapokig azon röhögött mindenki: a Ságvári téri központi házasságkötő terembe igyekvőkre vonatkozik az elnevezés.
A Horthy rezsim ellen gyakran tüntettek az 1920-as években az amerikai magyarok Franklin Delano Roosevelt megválasztását az amerikai magyarok többsége lelkesen támogatta és ezután megromlott a kapcsolat Budapesttel. 1940. december 5-én Horthy nagykövete, Pelényi János elítélte a fasizálódó budapesti rezsimet és menedékjogot kért. A diplomaták többsége az USA-ban maradt, köztük Hevesi Jenő, a híres rabbi, Hevesi Simon fia is, aki a washingtoni követség gazdasági attaséja volt. Egy évvel később Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. Menachem Mendel Schneerson, a Chabad 1994-ben elhunyt rebéje is úgy menekült meg a biztos haláltól, hogy 1941. június 23-án a Horthy-ellenes Roosevelt elnök menedéket adott neki az USA-ban. Nemzeti vértanúk emlékműve | 24.hu. A Nemzeti Vértanúk emlékművénél szónokló Köves Slomó elgondolkodhatna ezen. Lugosi Béla egy amerikai Horthy-ellenes tüntetésen A Kommün kultúrpolitikáját támogatta a később amerikai színész és Horthy-ellenes tüntetéseket vezető, Lugosi Béla is. Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Kodály Zoltán mind támogatták a Tanácsköztársaságot és nem voltak "istentagadók".
A Legkülönfélébb Vértanúk
Keresés Főmenü Friss hírek Ukrán helyzet Interjú Publicisztika Vendégszoba Impresszum Címlap Nemzeti Vértanúk emlékműve 1 2019. október 31. | 07:12 2019. 10. 31. | 07:12 Tari Tamás Ön tudja, kik voltak az első pesti srácok, és rajtuk kívül még kiknek állították a Nemzeti Vértanúk emlékművét? 2019. 01. 03. | 07:46 Egy rejtélyes kettős gyilkosság tehetne pontot a Nagy Imre-szobor vitájára Létezik konszenzusos megoldás. 2018. 07. | 12:32 Csak Gyurcsányék ágálnak a Nagy Imre-szobor maradása mellett A Jobbik javaslatára ismét a Nemzeti Vértanúk emlékműve állhat a helyén. Harmati András Szerkesztő Lánczi Richárd N1TV főszerkesztő Béli Balázs Fotóriporter Zimon András N1TV főszerkesztő-helyettes Sarkadi-Illyés Csaba Főszerkesztő Sándor Zoltán Újságíró Verebes Károly Újságíró Tresó T. Tibor N1TV szerkesztő-riporter Kárpáti Lóránt Máté Újságíró
Egy másik történész, Csunderlik Péter pedig a HVG -ben ír arról, hogy "az 1945-ben lebontott emlékmű – amely a forradalmak sokszínű, a munkásságnak politikai, kulturális és szociális emancipációt hozó időszakából egyetlen aspektusként a politikai erőszakot emelte ki – helyreállítása teljesen illeszkedik a NER emlékezetpolitikájába, amely az 1918–1919-es forradalmak kapcsán Horthy-kori üzenetet melegít fel".
Nemzeti Vértanúk Emlékműve | 24.Hu
Hosszú tanácskozás után 1934-ben állították fel Füredi Richárd szobrát, mellyel bevallottan az 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt elesett, kivégzett emberekre, vagyis a vörös terror áldozataira kívántak emlékezni. A szobor összesen tíz évig állt, mert 1944-'45 fordulóján lebontották a Vértanúk terén, közel a nemrég elvitt Nagy Imre-szobor helyéhez – mondta el az InfoRádió érdeklődésére Romsics Ignác történész, egyetemi tanár. "Ez egy elég robusztus, monstrum emlékmű volt kőből. A tetején egy nagy koporsó, az emlékmű főalakja egy Hungáriát ábrázoló hölgy volt, a másik oldalán egy férfi birkózott egy sárkánnyal vagy egy kígyóval, ami nyilvánvalóan Magyarországot és a bolsevizmust jelképezi" – ecsetelte Romsics, hozzátéve, az emlékművön voltak nevek, az áldozatok nevei is. Mint emlékeztetett, a fővárosi közgyűlésben volt akkoriban egy eléggé jelentős szociáldemokrata és liberális frakció is, amely azt szerette volna, ha valami olyan emlékmű készül, ami a vörös és a fehér terrornak az áldozataira egyaránt emlékeztet, de ezt elvetették.
Ami a korábbi emlékmű ledöntését illeti, fontos megemlíteni, hogy 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) keretében működő amerikai katonai misszió is fontos szerepet töltött be a magyar politikában és a fővárosi működését érintő döntések jóváhagyásában. Az emlékmű eltávolítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945 áprilisában határozta el és azt Vas Zoltán polgármester augusztus elején írásban rendelte el Mihályfi Ernő kisgazdapárti törvényhatósági bizottsági tag sürgetésére. Az eltávolítással minden párt egyetértett és arra 1945 szeptemberében került sor. (Potó János: Rendszerváltások és emlékművek EPA Budapest Negyed 32-33 2001/2-3). Az eredeti emlékmű 1934-ben (Forrás: Fortepan) Habár nincs bizonyíték arra, hogy a SZEB írásban engedélyezte volna az emlékmű ledöntését, de nehéz elképzelni, hogy az beleegyezésük nélkül történt volna, hiszen a ledöntésről filmhíradó is készült. Egyébként William S. Key vezérőrnagy vezette a missziót 1946 júliusáig, majd ezután George Hatton Weems dandártábornok vette át a hetvenöt fős csapat irányítását.