Szigeti Veszedelem Olvasónapló
July 5, 2024, 2:13 amZrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének részletes olvasónaplója énekenként Első ének Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének műfaja eposz. Ennek megfelelően Zrínyi alkalmazza a klasszikus eposzi kellékeket. Maga a mű is egy ilyennel indul, a propozícióval, azaz a témamegjelöléssel: Zrínyi megadja a mű témáját, azt, hogy miről fog szólni az eposz: " 2. Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni, Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Európa rettegte szablyáját. Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem - Olvasónapló - Olvasónaplopó. " Ezután következik az invokáció, azaz a segítségkérés: Zrínyi Szűz Máriához könyörög, az ő segítségét kéri, hogy legyen elég ereje a történet elmeséléséhez. A prepozíció és az invokáció után kezdődik maga a cselekmény, szintén egy eposzi kellékkel, a deus ex machinával, vagyis az isteni beavatkozással. Isten végigtekint a földön és megakad a szeme a magyarokon, akik elfordultak a keresztény vallás parancsaitól, számos bűnben vétkesek: álhatatlanok bálványt imádnak, nem tisztelik az Istent nem jótékonykodnak, nem tisztelik az öregeket erkölcstelenek, káromkodnak, irigyek, gyűlölködők lopnak, embert ölnek, rágalmaznak stb.
- Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem - Olvasónapló - Olvasónaplopó
- Zrínyi Szigeti Veszedelem
- Szigeti Veszedelem Olvasónapló
Zrínyi Miklós - Szigeti Veszedelem - Olvasónapló - Olvasónaplopó
A Szigeti Veszedelem tartalma | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A Szigetvár ellen készülő török seregben különböző baljós, "csodás" előjelek sejtetik a később bekövetkező csapásokat, vereségeket. – Bent a várban is felkészülnek az ostromra. A várkapitány buzdító szózatot intéz vitézeihez, majd mustrát tesz csapatai felett – ez a magyar seregszemle. Nagy Szulejmán képe Szulimán egyelőre Harsányban (Nagyharsány) táborozik le, s követeket küld Zrínyihez, hogy adják meg magukat, vonuljanak ki a várból. A szultán üzenetét a sima szavú, mézes-mázos beszédű Halul bég és a vad, nyers, kegyetlen Demirhám közvetíti – eredménytelenül. Zrínyi Szigeti Veszedelem. Már a török előcsapatokat is súlyos vereségek, veszteségek érik, s az ostrom elhúzódik. A sokszoros túlerő minduntalan meg-megtörik a várvédők hősiességén. Mindkét csapatban találhatók nagyszerű hősök, életüket semmibe vevő, kiváló katonák. Ilyenek többek között: a tatár Delimán (a szultán leányának, Cumillának [kumilla] a szerelmese), a szerecsen Demirhám, aki valósággal külön háborút vív az egyik legbátrabb magyar vitézzel, Deli Vid del.
Zrínyi Szigeti Veszedelem
Utána jön Novákovics Iván 150 harcossal. Dando 100 emberrel. Orsics István 100 emberrel. Szecsődi Máté 100 emberrel. Alapi Gáspár 200 katonával. Radován Adrián következik, akit Zrínyi Olej bégért cserébe váltott ki. Híres harcos, eddig több mint 600 törököt ölt meg és 100 seb van a testén. Stipán Golemi, akinek bőre keményebb, mint a vas. Bata Péter, Patatics Péter és Papratovics Farkas következik, egyenként 100 emberrel. A ravasz Kobács Miklós 200 emberrel. Azért 200, mert ő vezeti a harmadik énekben elesett Cserei Pál 100 emberét is. Érkezik Balázs deák, Győri Mátyás, Medvei Benedek és Bika András, aki arról híres, hogy egy ökölcsapással képes embert ölni. Geréczi Berta 50 emberrel. Juranics Lőrincz, Ostronyi Péter, Horvát Radivoj, Bajoni Ivánn, Guszics András 100-100 emberrel. Deli Vid, a törökök ostora, 250 katonával. Szigeti Veszedelem Olvasónapló. Ő később még komoly szerepet játszik majd az eposzban. Tisztjei felvonulása után Zrínyi felkészíti a várat az ostromra: elvégezteti a szükséges javításokat a falakon és bástyákon, fegyvert és lőport osztat és általában kiadja azokat a parancsokat, amik a vár védelméhez szükségesek.
Szigeti Veszedelem Olvasónapló
Egyébként is, ami volt, az elmúlt, most itt az új lehetőség, menjenek vissza a mezőre és fejezzék be a párbajt. Deli Vid először nem akar Demirhámmal menni, hiszen tombol az ostrom és Zrínyitől nem kapott engedélyt arra, hogy elhagyja a várat. De azt sem bírja elviselni, hogy Demirhám tovább gúnyolja, ezért végül mégis elfogadja a török kihívását. Deli Vid azonban azt is megérzi, hogy aznap Zrínyi és a vár is el fog esni. Demirhám és Deli Vid egy Szigetvártól nem messze lévő völgy rétjére mennek, elég távol a harctól ahhoz, hogy senki se zavarja őket. Kardot rántanak és körözni kezdenek egymás körül, nem először csapnak össze, ismerik és tisztelik már egymást annyira, hogy ne heveskedjenek. Először Demirhám támad, el is találja Deli Vid sisakját, amiről azonban lecsúszik a vágás, de megsebzi vele Vid oldalát. Deli Vid válaszul az orrától a szájig felhasítja Demirhám arcát. Demirhámot szinte elvakítja a vér és a fájdalom, ezt kihasználva Deli Vid egyik kezével elkapja a nyakát és egyik döfést a másik után viszi be a kardjával.
Alderán pedig beszédet intéz a megidézettekhez. Elmondja, hogy a keresztények istene kényszerítette őket a pokolba, tehát nekik minden okuk megvan arra, hogy gyűlöljék a keresztet és a keresztényeket. Most itt a lehetőség, hogy bosszút álljanak, Szigetárban rengeteg keresztény van. A megidézett démonok pedig megindulnak Szigetvár felé. Zrínyi vallási, mitológiai eszmefuttatása kicsit azért sántít, leginkább azért, mert a felsorolt démonok és alvilágbeli teremtmények közül a legtöbb a görög és római mitológiából ismert szörny, de kétségtelenül hatásos gondolatmenet. Alderán azonban nem elégszik meg ennyivel, meg akarja idézni Nagy Alit is, a híres harcost. Elsőre ez sem jön össze, de másodjára csakugyan megjelenik Ali, aki azonban nem bizonyul olyan kezesnek, mint az előbbiek. Sőt, fel van háborodva, amiért Alderán felrángatta őt a pokolból. Elmondja, hogy korábban, amikor még ő élt valóban erősek és győzedelmesek voltak a törökök, de mostanra istenük vesztett erejéből és a keresztények istene most már hatalmasabb.