Eduline.Hu
July 7, 2024, 10:25 pmMi a szerepe? A szöveg a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége. Tartalma mindig valamilyen közlemény, üzenet közvetítése. Hatása sohasem független a közlésfolyamat különböző tényezőitől (pl. : Hol hangzik el, ki mondja kinek? stb. ) Van-e terjedelmi minimum követelmény a szöveggel kapcsolatosan? A szöveg lehet akár egyetlen hang […] A névmások szerepe a szövegszerkesztésben A névmások szerepe a szövegszerkesztésben A névmás valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szófaj. A névmásoknak önmagukban nincs határozott jelentéstartalmuk, a beszédben válnak tartalmas szókká. a visszaható és a kölcsönös névmás: főnévre utalnak, de sajátos jelentéssel a birtokos névmás: nem egyetlen szóra, hanem két szó viszonyára utal: a birtokos és a birtok viszonyára. […] A szöveg ismertetőjegyei A szöveg ismertetőjegyei, szerepe a közlésben, szerkezete A szöveg: a legmagasabb szintű nyelvi egység, amely a teljes közlést tartalmazza. Általában egymással láncszerűen összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.A Szöveg Tétel
A szöveg Tétel: A szövegegységek, a bekezdés a szöveg a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, egymással tartalmi-logikai és nyelvtani (grammatikai) kapcsolatban lévő mondatokból szerkesztett egész.
A Szöveg Tête De Liste
A szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását (vázlat). A szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról. Ez egyúttal segíti a későbbi szöveg áttekintését is. A szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat. Ez szintén segíti az […] A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői Szövegtípusok: A szövegtípusok a mindennapi élet során, közösségi hagyományokra épülve alakulnak ki. Az emberi társadalom azért hoz létre különböző szövegfajtákat, hogy az általuk biztosított mintákkal megkönnyítse az információcserét. A megfelelő szövegtípus igazodik a kommunikációs célhoz és közeghez, ezért helyzetenként, társadalmanként és koronként változik. A szövegtípus a szöveg feletti kategória: […] A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti nyelvi jellemzői A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti nyelvi jellemzői A kommunikáció közlésfolyamat, valamely jelrendszer, de elsősorban a nyelv szándékos és kölcsönös alkalmazása a társas érintkezésben.
A Szöveg Tête À Modeler
A kohéziót a kontextus három síkja adja: nyelvtani (grammatikai) jelentésbeli (szemantikai) a nyelven kívüli valósághoz (szituációhoz) kapcsolódó elemek 2. 2 A kohéziónak két fajtája van: a globális, szemantikai kohézió, amely a szöveg egészére vagy nagyobb egységére vonatkozik, és az alkotóelemek tartalmi-logikai és jelentésbeli szerkesztettségét, összefonódását jelenti, valamint a lineáris (egyenes vonalú) vagy szerkezeti-grammatikai kohézió, amely a kisebb szövegegységek, a szöveg mondatainak egymáshoz kapcsolódását, belső összefüggését biztosítja és az alkotóelemek grammatikai (nyelvtani) megszerkesztettségét jelenti. 2. 3. A kohézió hatósugara szerint: 2. 1 globális kohézió (makrokohézió) a nagyobb rész, akár a teljes szöveg együvé tartozását teremti meg jelentésbeli kapcsolatok biztosítják egységei: bevezetés, tárgyalás, befejezés témamegjelölés: téma-réma, hely-, tér-, időviszonyok, szereplők, cselekmény, oksági viszonyok, műfaj, cím, a szöveg stílusa, stilisztika jellemzők (alakzatok, szóképek), szövegfonetikai eszközök (hangmagasság, hangszín, tempó stb. )
Eszközei: kötőszó, rámutató szó, egyeztetés, toldalékok (igeragozás, birtokos személyjelek, birtoktöbbesítő jel, többes szám jele stb. ), hiányos mondatok, határozott névelő használata, szórend és mondatrend (a tagmondatok sorrendje az összetett mondatokban). Globális kohézió (átfogó, az egészre vonatkozó): A mondatok között tartalmi, jelentés szintű összefüggést biztosítják. (leggyakrabban: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó következtető összefüggés) Eszközei: ismétlődő szószerkezetek, azonos valóságdarabra utaló szó (izotóp, pl. : rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak, kifejezések), névmások, párhuzam, ellentét, logikai elrendezés, cím, kulcsszók, tárgyak, szereplők ismétlődő előfordulása. Téma-réma (ismert rész – új információ): Az ismert és az új információ arányát a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg. A beszédtempó fokozott szerepe: az ismert részt gyorsabban, a még ismeretlent lassabban mondjuk. A szórendet is befolyásolhatja. Az új, fontos, hírértékkel rendelkező részt általában az állítmány elé helyezve emeljük ki.