Dózsa György Parasztfelkelés
July 16, 2024, 10:05 amLegtehetősebb rétegüket a hódoltsági és azon kívüli mezővárosoknak – a gazdaságról szóló előző fejezetben sokat emlegetett – parasztpolgárai alkották. Ők azonban több szempontból inkább polgárnak, mint parasztnak számítottak. A marhatenyésztésben és a nyugatra irányuló élőállat-kereskedelemben való részvételüknek köszönhetően módosabb csoportjuk, a tőzsérgazdák általában magasabb színvonalon éltek, mint például a királyságban nemesi falvakban lakó kisnemesek vagy akár egyes királyi városok polgárai. 161 De még kevésbé tehetősebb, pusztán állattenyésztő tagjaik is gyakran tartottak napszámosokat és cselédeket. Anyagi gyarapodásuk lakóhelyük önkormányzataiban is fontos szerephez juttatta őket. A gazdagparasztok helyzete számos tekintetben hasonlított a mezővárosi parasztpolgárokéhoz. Hogyan lett keresztes hadjáratból parasztfelkelés? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Számuk a királysági területeken a század végén a parasztság mintegy 7–8 százalékára rúgott, bár a tizenöt éves háború csapásai következtében azután valamelyest csökkent. Ők az állattenyésztésen kívül a környék lakosságának és végvári katonaságának ellátása szempontjából meghatározó gabona- és bortermelésből is gyarapodhattak.
Hogyan Lett Keresztes Hadjáratból Parasztfelkelés? » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Amúgy itt van egy kép, tényleg hasonlít, de nem ugyanaz. Üdv laca vita 2009. október 23., 22:07 (CEST) [ válasz] Természetesen tudok forrást is jelölni és az éppen az amelyet te is megadtad (), azzal a megjegyzéssel, hogy az egyik kép keleti tájolású ( azaz kelet felé van a kép teteje), míg a másik északi tájolású ( azaz észak felé van a kép teteje). Dózsa györgy féle parasztfelkelés. Ugyanazon forrásnal találhatók más alaprajzok is, közülük figyelmedbe ajánlom a képet, vagy a képet, melyek ugyan nem Schulek F. vázrajzai ( egy bizonyos Anghel és egy aláírás nélküli), de részleteiben teljesen megegyeznek a szócikkben szereplővel és még északi tájolásuak is. Meg merem kockáztatni, hogy talan éppen Schulek F. vázrajzának másolatai. Másrészt pedig Temesvár alaprajza amúgy sem lehet, hiszen az egy síkvidéki, a Béga patak mocsárvidékén épült vár ( nagy területen elhelyezkedő, elnyúlt, többszáz öl átmérőjü, a városmagvat körülölelő, a kor szellemében sarokbástyás vár, lásd a forrást), a Schulek féle rajzon pedig egy jólláthatóan hegyvidéki ( hegycsúcsra, magaslatra épült, kisméretű, kb.
Radoszláv keresztes serege is megérkezett, Szapolyaiék bandériuma sem késlekedett. Júliusban történt meg a tragédia, Az ulcsi mezőn indult el a hisztéria. Az ellenség sorában állt középen a Vajda, Két szárnyát Bánffy és Kismarjai tartja. Dózsa is középen vert tábort, Testvére és alvezére két oldalt táncolt. A jobbágyok nagy hévvel harcoltak, Mire a rác seregével a Vajdához pártoltak. Székely György haragra gerjedt hűtlent látva, Nekirontott Radoszlávnak, és a rácot meglakoltatta. Végül a Vajda katonái kerekedtek felül, A parasztok megsebesültek, meginogtak végül. György amint próbálja a futókat visszatartani, Jön Petrovics Péter a lováról letaszítani. Elfogták Györgyöt megsebesítve, Öccsével együtt került az ellenség kezére. A parasztokat futás közben érték a pengék, Akik megadták magukat, megbilincselték. Lőrinc pap végül elmenekült, Bihar városa mellett a parasztokkal letelepült. Tomori Pál ennek hírét vette, De nem vágyott nekik rontani, hát kihirdette: "Aki paraszt, inkább vágyik otthonra, Hitemre és a nemesek hitére Szabadon elindulhatnak dolgukra. "