Arany János Tengeri Hántás
July 4, 2024, 10:02 pmA ballada első változata az 1850-es évekből való ( A tengeri-fosztók), a végső szöveg 1877 nyarára készült el. A Gyulai Pál által adományozott kapcsos könyvben a 10. szöveg ( Tengeri-hántás 16–17. oldal), a bejegyzés dátuma 1877. július 15. Nyomtatásban 1880-ban jelent meg (az Árvízkönyv Szeged javára című kiadványban). Arany jános tengeri hántás elemzés. Kardos Albert az alábbiakban foglalja össze a ballada cselekményét: Dalos Eszti "utána vette magát Tuba Ferkónak, a juhászbojtárnak; egy darabig folyik a szeretkezés, de egyszerre csak eltűnik a bojtár, s mire jó sokára hazakerül, Dalos Eszti már másodmagával van – a hant alatt. A sírtól nem tud elszakadni Tuba Ferkó, rossz időbe, jó időbe mindig odamén, amíg végre fölszalad a boglyára, aztán a falu hegyes tornyára, ahonnan lezuhanva szörnyet hal. " A téma tulajdonképpen hétköznapi, már-már konvencionálisnak mondható. A bűnös szerelem gyümölcse a halál. Tuba Ferkó megőrülése és öngyilkossága bűntudatából fakad. Kedvelt témája ez a romantika irodalmának. De nem az alaptörténet különlegessége emeli ki a művet az életműből, hanem a kifejezésmód és a befogadóra (a versben a hallgatóra) tett hatás.
- Óraterv - Arany János Tengeri-hántás című balladájának tanításához - Irodalmi Szemle
- Arany János - Tengeri-hántás (elemzés) - Házidolgozatok és segédanyagok
- Arany János tanulmányok - Losonci Miklós: Arany János: Tengeri-hántás DEDIKÁLT (*79)
Óraterv - Arany János Tengeri-Hántás Című Balladájának Tanításához - Irodalmi Szemle
(A csillaghullásban halált vagy a szerelem halálát sejtették régen. ) De utalhat arra is, hogy akkoriban elhulltak azok, akik nem tudták tartani magukat az erkölcshöz, nem volt ritka az öngyilkosság törvénytelen terhesség esetén.. "Tuba Ferkó a legelőt megúnta, tovahajtott" - vagyis elment, elhagyta Esztit "Nagy harmat esik egyre" - Eszti sír "Kuvikol már az ebanyja" - a kuvik, a bagoly halálmadárnak számított a nép körében. "Itt nyugosznak fagyos földbe" - ebből tudjuk biztosan, hogy Eszti terhes volt "Ne aludj hé! Arany János tanulmányok - Losonci Miklós: Arany János: Tengeri-hántás DEDIKÁLT (*79). Vele álmodsz" - Ferkó mondja magának, kezd bekattanni a lány halála miatt "Tizenkettőt ver Adonyban" - éjfélt ütött az óra. Ferkónak ütött az utolsó órája A két fiatal tragikus története példázat, amely az erkölcsi szabályokra hívja fel a figyelmet: nem szabad házasságon kívül szeretőt tartani. MEGOSZTOM: Miről szól
Arany János - Tengeri-Hántás (Elemzés) - Házidolgozatok És Segédanyagok
Balladai homály, hogy nem tudjuk meg hogyan haltak meg a fiatalok, csak sejteni lehet. Bűnhődésük a szenvedés, amit egymásnak okoztak. A szerző Dalos Esztit kedves, ártatlan árva lánynak írja le, talán menti is őt azzal, hogy nem volt, aki vigyázzon rá. Ferkó viszont csapodárságával ellenszenvessé válik az olvasó számára is, büntetését jogosabbnak érezzük. Ahogy mesélik a történetet, kívülről egyre félelmetesebb zajok hallatszanak: vadkan, kuvik, majd az éjjeli harangszó. Ezek előre jelzik a tragikus végkimenetet is, hisz a kuvikot halálmadárnak tekintik, a harangszó a temetői lélekharangot juttatja eszünkbe. Arany János - Tengeri-hántás (elemzés) - Házidolgozatok és segédanyagok. Ez jelképezi, hogy a történet egyre rosszabbra, komorabbra fordul. A művet motívumismétlés fogja közre: A mese elején még furulyaszó hallatszik, amikor Eszterék együtt sétáltak a mezőn. A versben eltűnik a furulyaszó, de a végén ismét előbukkan: az égből dalolnak Esztiék, egymáséi lettek, még ha a halál után is. A történet mindkét hősét beszélő névvel nevezi meg a történetmondó, mindkét vezetéknév a zenével van kapcsolatban.
Arany János Tanulmányok - Losonci Miklós: Arany János: Tengeri-Hántás Dedikált (*79)
vele álmodsz - Azt danolja: "gyere! jöszte! " Nosza Ferkó, felszalad a boglyára, Azután a falu hegyes tornyára; Kapaszkodnék, de nem éri, Feje szédűl: mi nem éri?... - Tizenkettőt ver Adonyban: Elég is volt ma regélni. -" Lohad a tűz; a legények subába - Összebúnak a leányok csuhába; Magasan a levegőben Repül egy nagy lepedő fenn: Azon ülve muzsikálnak, Furulyálnak, eltünőben. [*] Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a légben felettük áthúzódó kísértetes zenét hallani, a (daemoni) zenészek valami nagy, kiterült ponyván repülnek tova. Arany jános tengerihántás. - A. J.
Tengeri-hántás (Magyar) Ballada Ropog a tűz, messze süt a vidékre, Pirosan száll füstje fel a nagy égre; Körülállja egynehány fa, Tovanyúlik rémes árnya; S körül űli a tanyáknak Szép legénye, szép leánya. "Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni! Nem is illik összebúva susogni. Ki először piros csőt lel, Lakodalma lesz az ősszel. - Tegyetek rá! hadd lobogjon: Te gyerek, gondolj a tűzzel. - Dalos Eszti szép leány volt, de árva. Fiatal még a mezei munkára; Sanyarú volt beleszokni: Napon égni, pirosodni, - Hüvös éj lesz, fogas a szél! - Derekának hajladozni. Óraterv - Arany János Tengeri-hántás című balladájának tanításához - Irodalmi Szemle. Deli karcsú derekában a salló, Puha lábán nem teve kárt a talló; Mint a búza, piros, teljes, Kerek arca, maga mellyes, - Teli a hold, most buvik fel - Az egész lyány ugyan helyes. Tuba Ferkó juhot őriz a tájon: Juha mételyt legel a rossz lapályon, Maga oly bús... mi nem éri? Furulyája mindig sí-ri, - Aha! rókát hajt a Bodré - Dalos Esztert úgy kiséri. Dalos Eszti - a mezőre kiment ő, Aratókkal puha fűvön pihent ő; De ha álom ért reájok, Odahagyta kis tanyájok' - Töri a vadkan az "irtást" - Ne tegyétek, ti leányok!
– Ne gyalázza érte senki. Tuba Ferkó hazakerűlt sokára, Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára; Ki-kimén a temetőbe Rossz időbe', jó időbe': – Kuvikol már, az ebanyja! – "Itt nyugosznak, fagyos földbe. " Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon, Behunyt szemmel jár-kel a hold világon, Muzsikát hall nagy-fenn, messze, Dalos Eszti hangja közte, – Ne aludj, hé! Arany jános tengeri hántás elemzése. vele álmodsz – Azt danolja: "gyere! jöszte! " Nosza Ferkó, felszalad a boglyára, Azután a falu hegyes tornyára; Kapaszkodnék, de nem éri, Feje szédűl: mi nem éri? … – Tizenkettőt ver Adonyban: Elég is volt ma regélni. –" Lohad a tűz; a legények subába – Összebúnak a leányok csuhába; Magasan a levegőben Repül egy nagy lepedő fenn: Azon ülve muzsikálnak, Furulyálnak, eltünőben. A vers stílusa népies, címe a történetmondás szituációjára, azaz a beszédhelyzetre utal (a címen kívül egyébként semmi más nem árulja el, hogy a történetet hallgató társaság éppen tengerihántást végez). A cím dallamos és rövid, ezért magas fokú művészi hatást ér el (a Tengeri-hántás cím egy adoniszi sor).