Fúrt Kút Működése
July 4, 2024, 10:21 pmHa tudjuk a telepítési mélységet és hozzáadjuk a kívánt nyomásértéket, számoljunk rá 1-2 bár nyomásveszteséget kb megkapjuk a szivattyú zárónyomás értékét. 30 méter telepítés 3 bár + 3-4 bár a felhasználási igény + 1-2 bár veszteség = 8-9 báros vagyis 90 méter emelési magasságú szivattyú. Ezzel a számítással az a baj, hogy a nyomást nem a telepítési mélységtő kell számolni, hanem az üzemi vízszinttől! Ha nyomás kapcsolóval vezéreljük a szivattyút akkor nem lövünk mellé mert állítani tudjuk a kikapcsolási értéket. Nyomáskapcsolós vezérlésnél hidrofor tartály beépítése kötelező! Viszont ha nagyon eltérünk az optimális beépítési mélységtől akkor a búvárszivattyú motorja melegedhet. Vízszállítás Itt viszont tudunk nagyot hibázni. Kútfúrás - ÖKO-GEO. Az a lényeg, hogy átlag családi házak vízigénye nem több 30-40 liter/percnél. Függ sok mindentől! De a felhasználást nem az határozza meg, hogy hányan élnek egy háztartásban, hanem az, hogy mekkora a kút vízadó képessége. Lehetőleg úgy kell kiválasztani a búvárszivattyút fúrt kúthoz, hogy ne tegyünk kárt a kútba!
Kútfúrás - Öko-Geo
Lábszelep A lábszelep vagy visszacsapó szelep közt az a különbség, hogy a lábszelepet a szívótömlő végére szereljük és található rajta egy szívókosár, míg a visszacsapó szelepet nem szükséges a szívócső végére szerelni, helyet kaphat a máshol is s szívócsőben. Azt javasoljuk, hogy kerti szivattyú esetében használjunk jó minőségű lábszelepet. A lábszelep csak egy irányba engedi a vizet áramolni, azaz visszacsapó szelepként nem engedi a visszaáramlást, másrészt szívókosarával - egyfajta durva szűrőként - meggátolja a pár milliméternél nagyobb átmérőjű szilárd szennyezőanyagok felszívását és annak az önfelszívó szivattyúba, majd azon keresztül a rendszerbe történő bekerülését. A lábszelepben egy "tányér" található mely a közte és a lábszelep háza közt lévő gumitömítéshez nyomódik. Ennek a segítségével zár le és küszöböli ki a víz visszafolyását a kútba. A lábszelepet időnként érdemes ellenőrizni és szükség esetén megtisztítani, mert ha a szeleptányér és a ház közé valamilyen szennyeződés kerül, akkor a víz visszaáramlik és minden egyes bekapcsoláskor újra fel kell szívnia szivattyúnak a vizet.
A fúrt kutakba beépíthető búvárszivattyúkat két csoportba oszthatjuk: Membránszivattyúk Kis vízmennyiségek kitermelésére alkalmas, kb. 15-20 mélységből tudnak vizet feltermelni. Kedvező árfekvésük miatt sokan választják. A membránszivattyúk állandó rezgésükkel károsítják a kutat, homokolást okoznak, esetenként tönkre is tehetik. Alkalmazásuk csak nagyon speciális esetekben javasolt. Centrifugál szivattyúk Minden mélységből, bármely vízmennyiséget fel tudják termelni, a vízadóréteget nem rázzák szét, viszont drágábbak mint a membránszivattyúk. A búvárszivattyúkat úgy kell beépíteni, hogy a szivattyú alsó pereme a szűrő felső pereme felett legalább fél méterrel helyezkedjen el. Amennyiben a szivattyú belelóg a szűrőbe, a szűrő eltömődhet, illetve a víz homokos lesz. Amennyiben a kút vízhozama ezt nem teszi lehetővé, akkor a szivattyút a szűrő alatt kell elhelyezni. A szivattyú felett mindenkor legalább egy méter víznek kell lenni. Kútbéléscső A kútbéléscső szerepe, hogy a kút falát képezze, beomlását megakadályozza.