Szabadság Kiadásának Szabályai 2019
July 16, 2024, 7:47 pm(I. 29. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható. A szabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés szerinti szabadság - az érintett foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének kivételével - pénzben nem váltható meg. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani. A szabadság kiadásának szabályai. (5) A munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat a (2) bekezdés szerinti szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről. A szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól rendelkezik a 149/2021. rendelet. A rendelet személyi hatálya a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban, foglalkoztatott személyekre terjed ki.
- A szabadság kiadásának szabályai – Jogi lehetőségek az Mt. alapján | dr. Horváth Anikó ügyvédi iroda, Budapest – ingatlanjog, társasági jog
- Változtak a szabadság kiadásának szabályai a kiemelt ágazatokban
- A szabadság kiadásának szabályai
- Szabadság kiadásának szabályai - dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda
A Szabadság Kiadásának Szabályai – Jogi Lehetőségek Az Mt. Alapján | Dr. Horváth Anikó Ügyvédi Iroda, Budapest – Ingatlanjog, Társasági Jog
A szabadságot a munkáltató adja ki, és tartja nyilván. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. A szabadságot – a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve – megváltani nem lehet! A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Szabadsag kiadasanak szabalyai. A következő évre át lehet vinni a szabadságot az alábbi esetekben: Ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.
Változtak A Szabadság Kiadásának Szabályai A Kiemelt Ágazatokban
Főszabály szerint a munkavállalót megillető szabadságot esedékességének évében (azaz a 2015. évi szabadságot 2015-ben) kell kiadni és kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Az esedékesség évében történő kiadástól csak a törvényben meghatározott esetekben, illetve abban kapott felhatalmazás esetén van lehetőség. További feltétel, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek számítása során a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni. Szabadság kiadásának szabályai - dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda. Azaz, ha a munkavállaló 2015. október 19-től (hétfő) 9 munkanap szabadságot vesz igénybe, úgy az egybefüggő tizennégy nap feltétele teljesül (9 munkanap + 1 munkaszüneti nap + 4 pihenőnap). Ettől a kiadási szabálytól a felek megállapodásukban eltérhetnek. A megállapodás írásba foglalása nem kötelező, ugyanakkor a bizonyíthatóság érdekében mégis célszerű azt megtenni.A Szabadság Kiadásának Szabályai
Vissza a cikkekhez
Szabadság Kiadásának Szabályai - Dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda
Mi történik akkor, ha a fel nem használt szabadnapokat nem tudjuk a tárgyévben kiadni? A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy az életkor után járó, legfeljebb 10 nap pótszabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag az életkor után járó szabadság esetében megengedett a megállapodás megkötése és ezt a megállapodást mindenképpen célszerű írásba foglalni! Szintén lehetőség van a szabadság későbbi kiadására abban az esetben, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot. Változtak a szabadság kiadásának szabályai a kiemelt ágazatokban. Ezesetben a szabadnapokat az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül azonban ki kell adnia a munkáltatónak. Kollektív szerződés esetében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki. Egyéb esetben a fel nem használt szabadnapokat a munkáltató köteles a tárgyévben kiadni, a szabadságot pénzben nem válthatja meg.
"Kiveszem a szabadságom" – mondják gyakran a hétköznapokban a munkavállalók. Helyes ez a megfogalmazás, vagy a munkáltató adja ki a szabadságot?! Tényleg olyan lényeges ez?! Igen, ez lényeges, hiszen a helyes szóhasználat rámutat arra, hogy a szabadságot valójában a munkáltató adja ki, azaz főszabály szerint ő dönt arról, hogy munkavállalóként mikor mehetek szabadságra. De minden esetben a munkáltató dönt a szabadság időpontjáról, így pl. arról, hogy mikor menjek nyaralni? Vagy munkavállalóként ezt akár én is megszabhatom? A válasz attól függ, hogy mennyi időre szeretne a munkavállaló szabadságra menni, ugyanis a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Számtalan kérdés merül fel tehát a szabadsággal kapcsolatban, melyekre a válaszokat az alábbi cikkben találják meg (forrás):