Vörösmarty Mihály Versei
July 7, 2024, 10:12 pmVörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19. ) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
- Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés) – Jegyzetek
- Vörösmarty Mihály: AZ EMBEREK | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- 10 Vörösmarty Mihály vers, amit ma érdemes elolvasnod
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
Ez a költő, Pilinszky János, nem lehet véletlen, erősen kötődött az Előszó hoz. Valahogy mintha nem tudta volna letenni ő sem, köze volt hozzá, tudta, hordozta magában, és mondta, nagyon sokszor elmondta… és végül a maga módján, azt hiszem, keresve a feloldozást, válaszolt is rá. "…azokat a sorokat szeretem a legjobban, amik elemezhetetlenek, mert akkor csak arról lehet szó, hogy aki ezt leírta, az valami olyan mélységesen elmerült és eggyé vált azzal, amit leírt […] – mondta Pilinszky egy rádiós interjúban. – Mit elemzel Vörösmarty Előszó című versében, ennek első mondatán: »Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég«? Mitől ilyen tragikus? Szóval ez nyilván az átélésnek valami olyan foka, ami kiégeti a papírt, ami nem válik analizálható teljesítménnyé. " Az Előszó sorai kiégetik a papírt, hallván égetik a dobhártyát. Kétségbeesve kérdezzük, hogy van-e kiút. Feloldozásért fohászkodunk a már bekövetkezett katasztrófák után, és kegyelemért, mert ha nem vigyázunk, nem következhetnek-e újabbak? Vörösmarty Mihály: AZ EMBEREK | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Pilinszky egy filmismertetésében is idézi az Előszó t, és a filmről való gondolkodás íratja le vele a mondatot, melyet bátran vonatkoztathatunk a versre is: "Megrázó intelem a jóra egy valóban diabolikus veszélyeztetettség órájában. "
Vörösmarty Mihály: Az Emberek | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
A reformjavaslatokat királyi leiratokkal gáncsolták el, 1836-ban pedig feloszlatták a pozsonyi országgyűlést is és letartóztatták Kossuth Lajost. Az udvar egyébként azért állta útját a reformtörekvéseknek, mert tudta, hogy a nemzeti szellem megerősödéséhez és függetlenségi mozgalomhoz vezetnek. Úgy akarták egyben tartani a Habsburg-birodalmat, hogy megakadályozták a birodalom országainak, többek közt Magyarországnak a fejlődését, ártatlan gazdasági és közoktatási reformokat is visszautasítottak, háttérbe szorították a haladó szellemű embereket, stb. Az 1825-ös, majd az 1830-as országgyűlés is kudarccal, kompromisszummal ért véget, de a nemzetnek akkor még voltak illúziói. 10 Vörösmarty Mihály vers, amit ma érdemes elolvasnod. 1836-ra azonban már nyíltan felszínre kerültek a kibékíthetetlen ellentétek. A Szózat tehát abban a válságos történelmi pillanatban született, amikor a Metternich-féle abszolutista kormányzat és a magyar nemzet közötti ellentét az egész reformkor során a legélesebb volt, sőt, nyílt szakításra került sor. A cenzúra, az árulás, a besúgás, a felkorbácsolt közhangulat, a felháborodás, a félelem és a rettegés légkörében éltek az emberek, szóval sorsdöntő és jellempróbáló időszak volt.
10 Vörösmarty Mihály Vers, Amit Ma Érdemes Elolvasnod
Az ő idegeit is szétzilálják az események, a tragédiából semerre sem lát kiutat. Haynau bukása után ugyan ő is visszajöhet. Még munkája is akad, fordíthat újra Shakespeare-t. De lelki egyensúlyán ez már nem segít. Most már belezuhan a teljes pesszimizmusba. Az 1850-ben írt Előszó költészetünk egyik legkomorabb, legreménytelenebb remekműve. Búskomorságban él, valahol az őrület határán. De csak a határán. Költészete ebből a mélységből emelkedik a legmagasabbra. Vörösmarty mihály verseilles. Ekkor, ilyen lelkiállapotban írja A vén cigányt, a legzordonabb keserűség és a nagyon távoli remény ötvözetéből komponált remekművet. Sokan, és alighanem jogosan, ettől a nagy költeménytől keltezik a modern magyar költészetet. Képalkotása már a XX. század modernistáit idézi, itt találkozik a nagyromantika a szimbolizmussal. A vén cigánytól közvetlenül vezet az út egy fél évszázad átugrásával Adyhoz. Vörösmarty ötvenöt évet élt, 1855-ben halt meg. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózatja Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett.
Fiait magyaros ruhában járatta (bőven zsinórozott sujtásos nadrág, dolmány és sarkantyús csizma alkotta ezt a viseletet), és mikor azok egyszer azzal álltak elő, hogy az iskolában már minden gyerek pantalont és kaputot hord, és ők is olyat akarnak, akkor azt mondta: "fiaim, míg én varratok nektek ruhát, addig nem lészen se kaput, sem pantalon, majd, ha magatok szerzitek be a ruhát, nem szólok bele, milyent varrassatok… látjátok, én sem teszem le a magyar zsinóros ruhát és sarkantyús csizmát, mert magyar akarok maradni. " Ez a hazafias tudat tehát már gyerekkorában, 13-15 évesen kialakult a költőben, köszönhetően az apai hatásnak. Vörösmarty mihály versek. Néhány évvel később már a hazafias, magyar öltözetet és nyelvet magasztaló verseket is írt. Nem lepődhetünk meg tehát azon, hogy az ő tollából született a hazaszeretetnek az a gyönyörű éneke, amely Kölcsey Himnusz a mellett a másik legfontosabb nemzeti költeményünk lett. Ez a mű a Szózat, Vörösmarty hazafias költészetének első remekműve. Nézzük most meg, milyen történelmi helyzet hívta életre a verset!