Paulay Ede Utca 33
July 8, 2024, 1:07 amA belső udvar részlete az Ankert logójával. Fotó: Farkas Tamás Barnabás A védettséget tehát már csak kevés részlet indokolja, a helyzet a főhomlokzat viszonylagos érintetlensége, a kapubejáró és a tartófalak eredeti állapotukban való megmaradása, valamint a teljes tervanyag megléte miatt még mindig visszafordítható, habár ehhez embermagasságú pénzkötegekre lenne szükség. [10] 1949–1952: az Úttörő Színház a 14 éven aluli gyerekközönséget célozta meg, hogy megismerjék a színházat, és a kornak megfelelő politikai és erkölcsi nevelést nyújtson. Igazgatója Fábri Zoltán volt. 1952-ig működött önállóan. [11] 1952–1954: Ifjúsági Színház Kamaraszínházaként 1952-ben egyesítették a Nagymező utcai Ifjúsági Színházzal. Az Új Színház épülete A Paulay Ede utca Budapest VI. kerületében (a Terézvárosban) található. A Liszt Ferenc teret köti össze a Bajcsy-Zsilinszky úttal. Története [ szerkesztés] Két közterületből alakították ki 1925-ben. Az első szakasz, a Bajcsy-Zsiliniszky út 9. és a Hajós utca között, az 1760-as években a Krall Gasse, 1786-ban Zwei Mohren (Két Szerecsen utca), majd 1874-től a Szerecsen utca nevet viselte.Paulay Ede Utca 33 Restaurant
Hosszú éveken át tartó pusztulás és rombolás után újabb belvárosi műemlék válik luxushotellé. De biztosan jó lesz ez így? Kedden futott végig a magyar interneten, hogy a főváros a kulturális térként is működő, koncerteknek, kiállításoknak, hétvégi piacoknak és más rendezvényeknek is otthont adó Ankert, a tavaly bezárt Anker Klub testvérét nyolc év után, február elsején bezárja. Ez első látásra talán csak a kultúra, a sör és a kézműves chiliszószok barátai számára rossz hír, úgy tűnik azonban, hogy ennél jóval nagyobb réteget érintő hírről van szó, hiszen az épp óriási összegekből megújuló Operaház ( Ybl Miklós, 1875-1884), a két évtizednyi huzavona után végre újjászületni látszó egykori Állami Balettintézet ( Drechsler-palota, Lechner Ödön és Pártos Gyula, 1883-1886), illetve az eredeti képét három évtized után visszakapott Új Színház (Parisiana Mulató, Lajta Béla, 1907-1909) szomszédságában álló, leharcolt épület a következő években luxushotellé válhat. Az 1833-ban a város reformkori arcát meghatározó, a Nemzeti Múzeum épületét is megálmodó Pollack Mihály (1772-1855) tervei szerint építeni kezdett, de tulajdonosa négy évvel később bekövetkezett halála után negyedszázadon át félkészen álló kétudvaros ház az egykor bőrösök által lakott Szerecsen (1927 óta Paulay Ede) utca szívében áll.
Felmerül persze a kérdés, hogy van-e bármi értelme a műemléki védettségnek, ha a létfontosságú állagmegóvásokat a tulajdonjogot gyakorlók – legyen az akár egy önkormányzat, egy offshore cég vagy egy magánbefektető – nem tudták vagy kényszerítő erő hiányában nem akarták végrehajtani, hozzájárulva ahhoz, hogy az épület életveszélyes állapotának megszüntetése érdekében történő lassú visszabontások ne legyenek megúszhatók? A házban 2001-ben – a telekszomszéd Király utca 36. -tal közös projektben – egy Élő Múzeumot alakítottak volna ki, ami a földszinti tereket, illetve a pincét korhű műhelyekkel töltötte volna meg, kihalt vagy kihalófélben lévő szakmákat bemutatva. A tímár, a szűcs, az úriszabó, a csizmadia, a gombkészítő, illetve más kézművesek munkájában elfáradt látogatók, illetve turistáknak a pihenésért sem kellett volna messzire mennie, hiszen a szintén az épületbe préselt kávéház és kocsma felett a különböző korok stílusát tükröző lakások bármelyikét kibérelhették volna. Az ötletet elég gyorsan elvetették, a házat időközben megvásárló Triholding vezetője, a Gozsdu-udvar felújítását, illetve számos társasház építését levezénylő, de a Király utca 40. horrorsztorijáért is felelős Ehud Amir azonban nem adta fel, és úgy döntött, hogy szállodává változtatja az épületet.