Hidrosztatikai Nyomás Fogalma Wikipedia
July 7, 2024, 6:17 pmMég szép, furán nézne ki, ha a kétfajta nyomásnak más lenne a mértékegysége. Természetesen 1000 Pa = 1 kPa (kilopascal) és ez a nyomás SI mértékegysége. Tán hallottátok még a másik mértékegységet is említeni, ez a bar**, illetve a kilobar. Ez nem a szabványos SI m. e. Még egy kísérletet végezz el gondolatban. Ez is le van írva a tankönyv 47. oldalán. (Érdemes még ezen az oldalon az előző kísérletet is elolvasni, elképzelni. ) Nyomd meg a képen látható vizibuzogány dugattyúját! Hidrosztatikai nyomás fogalma wikipedia. Minden irányban szinte azonos nyomással fröcsköl ki a víz. Ez a megállapítás már Pascal törvénye. Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. Ezen a Pascal törvényen alapszik a hidrosztatika egy észszerű alkalmazása, a hidraulikus emelő működése: Az A1 felületen megnyomom a dugattyút. Ennek hatására a négyszer nagyobb A2 felületen ugyanannyival emelkedik a nyomás (=F/A). Tehát az F1/A1 = F2/A2 egyenletből látható, hogy A2>A1 miatt ez (Pascal) törvényszerűen az F2>F1 relációt jelenti.
2. A Hidrosztatikai Nyomás (45. Oldal) - Kalászsuli_Hetedikes_Fizika
Tegyük fel a kérdést, hogy: - Mennyi víz van a $P_1$ és a $P_2$ pont felett, ami ránehezedve hidrosztatikai nyomást okoz? Azt látjuk, hogy különböző mennyiségű víz van felettük, mivel különböző magasságú vízoszlopok láthatók felettük. Mégis, az $P_1$ és $P_2$ pontokban a nyomás azonos. 2. A hidrosztatikai nyomás (45. oldal) - Kalászsuli_hetedikes_fizika. Ez egy látszólagos ellentmondás, amit hidrosztatikai paradoxonnak hívunk. De mint a legtöbb paradoxonnak, ennek is van feloldása. A hidrosztatikai nyomás ugyanis nem attól függ, hogy a vizsgált pontunk felett, függőlegesen feltekintve található vízoszlopnak mennyi a magassága, hanem attól, hogy a nyugvó folyadék vízszintes szabad felszínétől mérve a függőleges tengely mentén mennyivel van lejjebb a vizsgált pontunk, azaz "milyen mélységben van" a vízfelszínhez képest. Márpedig az \(P_1\) és \(P_2\) pontok ugyanannyival vannak mélyebben a szabad vízfelszínhez képest, konkrétan\(h\)-val. Ha lépésről-lépésre akarjuk tisztába tenni, akkor nézzük a vízben a $P_2$ pont felett a vízben lévő legmagasabb, $P_3$-vel jelölt pontot!
Gyakran hallható, olvasható a hírekben, hogy a tenger mélyére hatoló tengeralattjárókra, kutatóhajókra milyen hatalmas nyomás nehezedik. Ennek megértése érdekében végezzük el a következő kísérletet! Egy üvegcsövet egyik végén gumihártyával zárjunk le. Ha nyitott felével felfelé, függőlegesen tartva vizet öntünk bele, ekkor a gumi kidomborodása jelzi, hogy a víznek is van súlya. A víz, súlyánál fogva, ránehezedik az alátámasztásra, azaz nyomást gyakorol rá. Az egymás fölötti folyadékrétegek egymásra nehezednek, s így súlyukból származó nyomásuk összegződik az edény alján. A Pascal törvény értelmében folyadékokban a nyomás minden irányban hat, a folyadék minden irányban merőlegesen nyomja az őt határoló felületeket. Igazoljuk kísérletekkel ezt az állítást! Az egyik végén gumihártyával lezárt üvegcsövet üresen, gumihártyával lefelé nyomjunk egy tál vízbe úgy, hogy a cső nyitott vége a víz felszíne fölött maradjon. A gumihártya felfelé domborodik, azaz a víz nyomása felfelé hat. Ha egy vízzel töltött edény oldalnyílását gumihártya fedi, akkor a gumi kidomborodik, jelezve a víz oldalnyomását.