1526. Augusztus 29.: A Mohácsi Csata | Türkinfo
July 18, 2024, 5:04 amA mohácsi csata/Thán Mór festménye A mohácsi csata A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A csata a magyar sereg vereségével ért véget. Történetírásunk "nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként" említi, illetve a magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. II. Lajos magyar király uralkodásának idején (1516-1526) I. Szulejmán került az Oszmán Birodalom élére, aki a már évtizedek óta sikeresen ellenálló Magyarország meghódítását tervezte. 1521-ben a törökök támadást indítottak a magyarok ellen és elfoglalták Szabács, Nándorfehérvár és Zimony várát. A magyar hadvezér Tomori Pál érsek lett, aki a harcot keresztes hadjáratnak minősítette, így sikerült egy 15. Baklövések sora vezetett a mohácsi vészhez - Blikk. 000 fős sereget összegyűjtenie, illetve Szapolyai György és a király seregeivel közösen indultak harcba a török erők ellen, egy körülbelül 24. 000 fős haddal. Hatvanezres török hadsereg 1526-ban I. Szulejmán 60-70. 000 fős seregével megtámadta a Magyar Királyságot. A helyszínt a magyarok választották, így hát a fővezérek 1526. augusztus 29-én korán reggel már sorba állították seregüket, az oszmánok pedig délután érkeztek meg a mohácsi síkra.
Mohácsi Csata 1526 Es
A mohácsi csata ( magyarul: Mohácsi csata) ellentétesnek látja az 1526. augusztus 29, az Oszmán Birodalom erői, amelyet Nagy Szulejmán vezetett, és a Magyar Királyság erői, II. Ludwig király vezényletével. A győzelem a törökök eredményezi a partíció között Magyarország az Oszmán Birodalom, a Habsburg uralkodók a Ausztria és az erdélyi fejedelemség. Kontextus Az Oszmán Birodalom a XV. Században gyorsan növekszik, különösen Konstantinápoly bukása (1453) következtében, amely ezért az európai terjeszkedésük alapjává válik. Ezek fokozatosan elfoglalta a szomszédos országok magyar: Szerbia az 1459 és Boszniában 1463. Az Oszmán Birodalmat ekkor a hódító szellem éltette, amelynek főleg Bécs volt a középpontjában. Mohácsi csata 15.6 pouces. Az oszmán terjeszkedés lehetővé tette a zsákmány, az új területek megszerzését, és kielégítette a társadalom széles rétegeit, beleértve a kulokat, egy közigazgatási és katonai elitet, amelynek társadalmi helyzete a rabszolgákon és a hódításokból származó jövedelemen alapult. A győzelmek megszilárdíthatják a szultán hatalmát és legitimitását is.
Mohácsi Csata 15260
Részletek 2013-08-29
Mohacsi Csata 1526
Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. Mohácsi csata 15260. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Mohácsi Csata 1526 Film
1526 augusztus 29-én Mohácstól, délre a Duna mentén állt csatarendbe a magyar sereg. Az utolsó pillanatban még befutott a horvátországi csapatok jelentős része, így a seregben már 12–13 000 lovas és 12–13 000 gyalogos volt. A katonákat 5000 szekér, 15 000 igásló kísérte, és 500 nehéz "prágai" szakállaspuskát valamint 85 ágyút is vittek magukkal. 1526.08.29. A mohácsi csata – Elemi. Ez a csapatösszevonás az egyik legnagyobb volt a középkori Magyarország történetében, Közép-Európa szinte minden népének katonái ott voltak a táborban, így a magyarok mellett horvátok, szerbek, szlovákok, csehek, németek, lengyelek is szép számmal voltak a seregben. Ekkora erő a korabeli Európában bárhol igen tekintélyes erőnek számított volna, de az Oszmánok elsőrangú katonasága még így is legalább háromszoros túlerőben volt vele szemben. A magyarok bal szárnyukkal a Duna mocsaras árterére támaszkodva két harcrendet alakítottak ki, s eléggé széthúzták erőiket, nehogy jobbszárnyukon túl nyúljon az oszmánok csatarendje. Az első harcrendben állt két szárnyra tagolódva a gyalogság és a könnyűlovasság zöme, vagyis 15–20 000 harcos, és közéjük ékelődve a nehézlovasság kisebb csapatai.
Lajos királyt, szándékosan késett le a csatából, később ezért lehetett magyar uralkodó a törökök jóvoltából. Hatalmas túlerő A történészek szerint a magyar hadsereg mindössze 25 ezer főt számlált, és 80 ágyúja volt, míg ezzel szemben a törökök 60 ezer katonát vetettek be, és legalább 400 ágyújuk volt, így eleve nem volt sok esélyünk. Rossz terepviszonyok A magyar vezérkar rosszul választotta meg a csata helyszínét, mert a törökök magaslaton táboroztak és tökéletesen átlátták az ellenség hadmozdulatait, ennek is nagyon fontos szerepe volt a kudarcunkban. I. II. Lajos király az 1526-os mohácsi csatában – Végvári krónikák. Szulejmánt a legnagyobb török szultánnak tartották / Fotó: Getty Images Elkapkodták a támadást Tomori abban bízott, hogy ha nem ér oda minden török hadtest, külön-külön legyőzhetik azokat, azonban tévedése miatt gyakorlatilag felőrlődött a hazai haderő. Gyors vereség Villámgyorsan eldőlt a csata sorsa, mintegy 15 ezer magyar harcos hullott el két óra alatt, a többi menekült. A törökök ezután egész éjjel fegyverben maradtak, mert a nagyvezír nem hitte el, hogy nincs több katonánk.