Kapos Folyó Hídja, Csoma
July 17, 2024, 9:49 pm02. 11 14:10 Zerind állapot: 4 - koordináta: N 46° 21, 727' E 18° 3, 027' - pont: 61 Kicsit kopottnak látszik, de amúgy nincs rossz állapotban. A faluból a szőlőhegy felé vezető úton található. Legfeljebb 10 tonnás járművek mehetnek át rajta. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni. Kaposújlak község Somogy megyében, a Kaposvári járásban található. Kapos folyó, Kaposvár. A megyeszékhelytől alig 5 kilométerre található falut a Kapos folyó szeli ketté. A falu déli részén emelkedik a Zselic, amelynek erősen agyagos... tovább >> Kaposújlaki éttermek a vendégek ajánlása szerint még nem érkezett értékelés 0 értékelés Jártál már itt? Légy te az első, aki értékeli ezt a helyet! Hely jellege: étterem, szálláshely étterme, vendéglő Van olyan étterem, akit értékelni szeretnél, de nem találod az oldalon? Töltsd ki étteremajánló űrlapunkat! Kaposújlaki szállások a vendégek ajánlása szerint 1 szállás közül Van olyan szálláshely, akit értékelni szeretnél, de nem találod az oldalon? Töltsd ki szállásajánló űrlapunkat! Akciós wellness csomagok Kaposújlakon és környékén Hotel Azúr - Siófok 5 nap/4 éjszaka 14.
Kapos Folyó Térkép Település Kereső
[4] A 19. század közepétől ismét új, addig számításba sem vett előnyöket kínált a Balaton a partjait felkereső utazóknak és kikapcsolódni vágyó helybéli társaiknak. Lassan megindult a tavon a gőzhajó forgalom, s a déli parton az 1861 -ben megjelent a Déli Vasút sínpárja is. A két erős érdekérvényesítő csoportosulás, a vasúttársaság és a birtokosok ekkor összefogtak. A Balaton vízállásának szabályozása számukra létkérdéssé vált. 1891-ben épült az első falazott zsilip a Sió csatornán. Kapos folyó hídja, Csoma. 1908-ban kezdődött a csatorna első bővítése, amely 1936-ban fejeződött be. A siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett hamarosan megjelentek a turizmus igényei is. 1893-ban Cholnoky Jenő a Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztályának pontos mérései alapján a tó közepes mélységét három méternek számította ki. Lóczy Lajos geológus, "a Balaton tudósa", az 1910-es években így írt a A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása című művében a zsilipkezelés korabeli rendellenességeiről és anomáliáiról: " Az 1866. évi nagy leapadás idején sivatagszerű jelenségek mutatkoztak a délipart homokterületein; a berkek kiszáradtak, futóhomok sivított végig rajtuk.500 méter sugarú kör megjelenítése.