Borbély János
June 30, 2024, 7:32 pmGyárfás Tamás és Mátsik György vérügyész 2015-ben Mátsik Györgyné temetésén; Forrás: Magyar Úszó Szövetség Facebook-oldala Kiemelt nyugdíjat kap a Mansfeld Pétert kivégeztető vérügyész – Tizenhét emberre kért halált! Az 1956-os szabadságharc egyik ikonikus alakjának, Mansfeld Péternek a meggyilkoltatása szárad a lelkén Mátsik György vérügyésznek, aki a kommunista megtorlás egyik leglelkesebb végrehajtója volt. Ezt jelzi: összesen tizenhét emberre kért halálbüntetést! Később, a puhuló Kádár-diktatúrában a MÉH vezérigazgatója, majd az úszószövetség alelnöke lett. Borbély János - Névpont 2022. Mátsik ma is él, kiemelt nyugdíját élvezi a budai Naphegyen, és soha senki sem vonta felelősségre rémtetteiért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának negyedik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba. Az 1925-ben, Szombathelyen született Mátsik György eredetileg műszerész végzettséget szerzett, és mindenki jobban járt volna, ha marad is eredeti szakmájánál.
Borbély János - Névpont 2022
Mintha ügyesebb is lett volna Nickelsburg, mint a Corvin köziek vezetői. " Abban a beosztottak vallomásai megegyeznek, hogy a "Zsidó Lacinak" becézett parancsnok kemény kézzel irányított, de ezt a beosztottak elfogadták. A harcok után a Péterfy Sándor utcai kórházban folytatta a politikai ellenállást, szintén irányítói szerepben. A tárgyalás három és fél hónapig tartott. A Legfelsőbb Bíróság különtanácsa 1961. július 15-én hirdetett ítéletet, amellyel szemben fellebbezésre nem volt mód. Hámori Istvánra (képünkön balra), Kovács Lajosra és Nickelsburg Lászlóra a legsúlyosabb büntetést, Antal Péterre, Hercegh Benjáminra, Mocsári Józsefre életfogytig tartó szabadságvesztést, Timus Lajosra 15, Stellner Lászlóra 10 év börtönbüntetést róttak ki. Az 1956 forradalomban való részvétel miatti megtorlás utolsó kivégzésére 1961. Az ötvenhatosok csendesen mennek el! – Az Öreg. augusztus 26-án került sor, ezen a napon akasztották fel Hámori Istvánt, Kovács Lajost és Nickelsburg Lászlót. #emberijogikalendarium #emberijogok2020Az Ötvenhatosok Csendesen Mennek El! – Az Öreg
Miután a PB előírta, hogy a letartóztatásokat csak április 4. után hajtsák végre, így öt nappal a felszabadulási ünnepségek után összehangolt rendőri akció keretében mind a nyolcukat előállították. Kovács Lajost (segédmunkás, 33 éves) a hatóságoknak nem kellett keresniük, hiszen közbűntényes vádakkal már – nem először – bebörtönözték (képünkön középen). Nyolcuk közül heten kihallgatásukkor a teljes tagadás taktikáját választották, még ha ezért minden kedvezményt meg is vontak tőlük. Életkoruknál fogva tapasztaltabbak voltak, mint a "pesti srácok" többsége, és az addigi 222 '56-os kivégzett sorsából nyilvánvalóan azt a következtetést vonták le, hogy semmilyen súlyosabban büntethető tettet nem szabad beismerni Kádáréknak. Konokságukkal feldühítették a vizsgálóikat, akik fenyegetéssel akarták jobb belátásra bírni a gyanúsítottakat. A fenyegetés azonban nem járt eredménnyel. Zárkaügynököket, vamzereket küldtek hát rájuk. Az egyre szaporodó terhelő tanúvallomások és szembesítések végül megtörték némelyiküket, beismerő és másokra terhelő vallomásokat tettek.
Az 1956-os szabadságharc egyik ikonikus alakjának, Mansfeld Péternek a meggyilkoltatása szárad a lelkén Mátsik György vérügyésznek, aki a kommunista megtorlás egyik leglelkesebb végrehajtója volt. Ezt jelzi: összesen tizenhét emberre kért halálbüntetést. Később, a puhuló Kádár-diktatúrában a MÉH vezérigazgatója, majd az úszószövetség alelnöke lett. Mátsik ma is él, kiemelt nyugdíját élvezi a budai Naphegyen, és soha senki sem vonta felelősségre rémtetteiért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának negyedik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba - írja a Pesti Srácok. Az 1925-ben, Szombathelyen született Mátsik György eredetileg műszerész végzettséget szerzett, és mindenki jobban járt volna, ha marad is eredeti szakmájánál. Ám sajnálatos módon 1945-ben rendőr lett, és gyorsan lépdelt fölfelé a ranglétrán. Az 1956-os szabadságharc alatt rendszerhű maradt, alighanem a belügyi karhatalomba is belépett.