A Kárpátok Farkasai
July 17, 2024, 4:07 amÖsszefoglaló Valamikor a Kr. u. 800-as évek második felében, a Kárpátok délkeleti vonulatai között egy csendes kis pásztorfalu lakói egy sebesült, hatalmas termetű, lángvörös hajú harcosra találnak. Meggyógyítják, befogadják, s mikor a harcos, szokásaikkal ellentétben nem elfut az időnként rájuk törő haramiák elől, harcba is szállnak mellette. Egy alkalommal azonban nem haramiák érkeznek, s a jámbor pásztorok hamar megfutnak a mokány kis lovakról ördögi pontossággal nyilazó, egyszerű öltözetű katonák elől. A vörös hajú harcos elesik a csatában, siheder fiát magával viszik a lovasok. A fiú, akinek elrablói a Veres Keménd nevet adják, új otthonra lel a székelyek között. A KÁRPÁTOK FARKASAI. Barátokat és ellenségeket szerez, kiverekszi magának az elismerést, ám amikor ifjú csikósként Bolgárországba indul, hogy az utazók elbeszéléseiből megismert arab lovat szerezzen magának, még nem is sejti, milyen veszedelmet szabadít népére. S ha ez nem lenne elég, a székelyek vezetői egy nap kihirdetik, hogy szövetségre léptek távolról érkező rokonaikkal, a hunok végleges hazát kereső leszármazottaival, az Álmos és Árpád vezette törzsszövetséggel, és tizenötezer harcossal vonulnak küzdelmük megsegítésére... Cseke Lajos egyedülálló hangulatú és hangvételű történelmi regénye rendkívül élvezetesen és lebilincselően mutatja be a Honfoglalás kori székelység és a környező népek szokásait, mindennapjait és élet-halál harcait.
A Kárpátok Farkasai
Schiffer András: Úgy tűnik, a "Wall Street farkasai" idén sem akarják a vesztüket | Mandiner Koppány - A lázadó vezér KRISZ NADASI WRITES | Krisz Nadasi writes - Az írás a szenvedélyem. És az, hogy Te is legyél író! Cseke Lajos: Hosszúhíd - A Kárpátok farkasai Christine feehan kárpátok Christine feehan kárpátok vámpírjai A karszton élő farkascsalád a jelentős nagyvadbőségnek köszönhetően paradicsomi állapotok között élhetne az ember negatív hatásai nélkül. Rendszeresen születnek kölykök A farkas lábnyoma olyan, mint egy nagy testű kutyáé, ezért egyetlen lenyomat alapján nehéz eldönteni, hogy milyen állat járt arra. A járásmód sokkal inkább árulkodó, a kérdés az, hogy tud-e zsinórozni. "Ez azt jelenti, hogy az első lábai nyomába lép a hátsókkal, és egy vonal mentén lépked. A kutyák nem tudnak zsinórozni, ez a ragadozók tipikus nyomképe" - mondta Szabó. A lábnyomot egy laikus könnyen összekeverheti egy kutyáéval Az Aggteleki-karszt és a Zemplén ideális élőhely a farkasok számára. A kutató szerint egy szülőpár és az ő szaporulataik élnek tartósan a karszton, bár a párzási időszakban (például éppen most) újabb egyedek is megjelennek, és akár 11-en is lehetnek.
2003 óta tudják, hogy folyamatosan szaporodnak Magyarországon a farkasok, és nemcsak Szabó, de az erdei munkások is találkoztak a kölykökkel. A betegségek (elsősorban szopornyica) és az illegális kilövések azonban megtizedelik a fiatalokat, ezért nem tudnak elszaporodni a farkasok. A farkasok társas állatok, falkában élnek, melyet a szülőpár vezet. A nőstény általában hat kölyköt fial, ám az utódoknak kevesebb mint a fele éri meg a felnőttkort. Kétévesen válnak ivaréretté, ilyenkorra általában már elhagyják az eredeti falkájukat, hogy párt és territóriumot keressenek maguknak. Csúcsragadozók, táplálkozási szokásaik változatosak, jellemzően a táplálékellátottságtól függenek. Egyaránt vadásznak egyénileg pockokra és nyulakra, valamint csoportosan nagyobb növényevő prédára, például különböző szarvasfélékre. A nem megfelelően őrzött szarvasmarhák és juhok könnyű zsákmányt jelentenek számukra. Természetes ellenségük nincsen. Bővebb ismertető "Magyarország, 973 Koppány, a hétmagyarok nagyurának unokaöccse és leendő utódja mindössze tizenegy éves, amikor a megkeresztelkedését követő napon apját, Tar Szöréndet, a nagyúr bátyját egy kisebb csetepatéban megölik.