Adatbázis Kapcsolatok Típusai — Webes Adatbázis Kezelés Mysql És Php Használatával
August 25, 2024, 1:34 pmAz első feleségétől, Esterházy Franciskától (2778) kettő, a második nejétől, Festetics Júliától (2779) hét gyermeke született. A harmadik házasságából szintén hét utódja származott, emellett Seilern Crescentia Széchenyit is megajándékozta három gyermekkel. E családi viszonyoknak megfelelően tehát a Házasságok táblában négy, az Egyének táblában pedig huszonnégy rekordnak kell szerepelnie. A fentieken kívül elhelyeztem még egy 9999-es számú, Ismeretlen megnevezést viselő ID-t is az Egyének táblában. Ahogy látható, bizonyos emberek szüleiként erre hivatkozok. Azaz Széchenyi István és a másik négy kiemelt szereplő szülei ismeretlenként jelennek meg az adatbázisban. Ebből nem következik automatikusan az, hogy a kérdéses felmenők a genealógiai szakirodalom számára is ismeretlenek lennének. Biometrikus azonosítás jelentése - Biometrikus. Jelen kontextusban ezzel az ID-vel az adathiányt nyomatékosítom. Arra utalok vele, hogy nem hanyagságból maradtak ki ezek a szülők az adatbázisból, hanem nagyon is tisztában vagyok a hiányukkal. A 9999-es érték egy saját kódolási konvenció eredménye, ami hasonló jelentéstartalommal az adatbázis egyéb szegmenseiben is felbukkan.
Biometrikus Azonosítás Jelentése - Biometrikus
A Microsoft Accessben a táblák között az adatok integritásának megőrzés céljából különféle kapcsolattípusokat definiálhatunk. Egy-egy (1:1) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik. Egy-több (1:N) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla több eleme is tartozhat. Több-több (N:M) kapcsolat: bármely tábla elemeihez a másik tábla tetszőleges számú eleme tartozhat. Kapcsolat egyidejűleg több egyed között is lehet. Az egyedek a kapcsolat szempontjából az úgynevezett kardinalitási számmal is jellemezhetők. (M)
Hiszen mire megyünk velük, ha végül nem tudjuk kinyerni és feldolgozni ezeket? Mindenesetre azt határozottan állíthatom, hogy az egyszerű táblázatoknál sokkalta jobb megoldást kínál a problémára az úgynevezett relációs adatbázisrendszer alkalmazása. Egy relációs adatbázisban — függetlenül attól, hogy szoftveresen milyen platformon kerül megvalósításra — több különálló, de egymással kölcsönösen összefüggésbe hozható táblázatban kerülnek eltárolásra az adatok. Az egyes táblák közötti kapcsolatot az úgynevezett kulcsmezőkben szereplő értékek biztosítják. Ha genealógiai kapcsolatok rögzítésében gondolkodunk, akkor ezek a mezők (oszlopok) az egyes személyek egyedi ID-jeit tartalmazzák. Segítségükkel tehát a különböző táblákban tárolt rekordok (sorok) tartalmát össze lehet fésülni egymással. Vagyis ha két különálló tábla kulcsmezőjében megtalálható ugyanaz a konkrét ID, akkor az egyik tábla megfelelő rekordjai egyesíthetők a másik tábla megfelelő rekordjaival. Előfordulhat, hogy az egyik tábla egyetlen rekordjához a másik táblából több rekord is csatlakozik ("egy a sokhoz" / "sok az egyhez" kapcsolat), illetve az is, hogy a két táblából kölcsönösen több rekord csatlakozik egymáshoz ("sok a sokhoz" kapcsolat).