Charlie Wilson Háborúja Port

Charlie Wilson pénzgyűjtése az afgánok számára pont ezért lelkesítő egy projekt. Fegyvert kell adni szegény afgánoknak, hogy vissza tudjanak vágni a szemét ruszkinak. Ha lenne egy-két helikopter elhárító rakétájuk, mindjárt más volna a helyzet. Mivel bár durván torzítva, de mégiscsak a történelemről szól ez a mókás film, elmondhatjuk, hogy a végére már roppant nagy lesz a katonai vesztesége a Szovjetuniónak, és végül le is bontják az egész Szovjetuniót - amit Charlie Wilson sikereként ünnepelhetünk - a derék afgánok javára. Mit is mondhatnánk, a Forrest Gump történelemszemlélete, amelyben Forrest a fenekét mutatja Nixon-nak, vagy pingpongban elpáholja a kínaiakat, milliószor szimpatikusabb, mert a Forrest Gump egy emberi film, egy nagyon szép mese. A Charlie Wilson Háborúja azonban a történelmet akarja nagyon durván átsatírozni - az idei elnökválasztás kampányának kötelékében, ami már korántsem kellemes élmény. A film úgy állítja be, hogy a Szovjetuniót Afganisztánban győzték le az amerikaiak, az afgánok harcán keresztül.

1. Charlie Wilson háborúja - ISzDb
2. Charlie Wilson Háborúja (cspv.hu)
3. Charlie Wilson háborúja
4. Charlie Wilson háborúja – Wikipédia

Charlie Wilson Háborúja - Iszdb

Ez a film mindent elkövet, hogy mint egy nyílt napon, amikor a turisztok végiglátogathatják a Fehér Házat, a nézők is megkapják a maguk ″bennfentes″ rálátásukat a nagypolitikára. Mindent elkövet, hogy a néző mámoros állapotba kerüljön a sok érdekes információtól, ami hirtelen rázúdul a vászonról, és végül önfeledten mondja azt, hogy ″igen! Bush fucked it up″. Ilyen egy kampányfilm. Ha valaki azt hinné, hogy a Charlie Wilson Háborúja valami olyasmi akar lenni, hogy van egy eldugott személy, aki egy eldugott területen megvívja maga háborúját, sajnos, téved. Charlie Wilson ugyanis egy amerikai képviselő, aki bár nagyon-nagyon egyszerű civilnek van beállítva, asszisztensként mindjárt egy C. I. A. ügynök segít neki (Philip Seymour Hoffman). A ″civil kezdeményezés″ így csak másodpercekig marad egy civil kezdeményezés szintjén, hiszen onnantól kezdve, hogy a C. is benne van a pakliban, hiába vígjáték, amit nézünk, többé nem kispálya. A történet lényege az, hogy Charlie Wilson bár iszákos, és bármikor beül meztelenül egy meztelen nőkkel és kokainnal zsúfolt jakuzziba, nagyon érzékeny fickó, aki elhatározza, hogy segít a szegény afgánokon.

Charlie Wilson Háborúja (Cspv.Hu)

Aki jártas a tévésorozatokban, az azonnal felszisszenhet az író neve láttán, hiszen Aaron Sorkin jegyzi a történetet, ami meg is előlegezi, hogy mit fogunk kapni: minden részletre kiterjedő képet a '80-as évek elejének amerikai politikájáról - és vitriolba mártott filmkockákat. Az elnök emberei és a Színfalak mögött című sorozatok sikeres írója a Charlie Wilson háborújában sem hazudtolja meg önmagát és lazán kigúnyolja az amerikai politikai viszonyokat. Egy olyan embert mutat be hősként, akinek aztán végképp semmi keresnivalója nem lenne a héroszok között. És teszi mindezt közben úgy, hogy a néző remekül szórakozik és felkacag az ironikus utalásokon és poénokon. (Az, hogy a politikusok fészkelődnek a nézőtéren, az egy dolog. ) És, ha már Sorkin, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy miközben a sokak által unalmasnak tartott politika a téma, mégis olyan briliáns jeleneteket sikerült összehozni, amelyek után a néző azon kapja magát, hogy nem is a saját, hanem a mellette ülő veszkócsizmás idegen tíz ujját nyalogatja.

Charlie Wilson Háborúja

A 80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez. Charlie segítőtársa a hadműveletben Gust Avrakotos CIA ügynök, akit nem kellett nagyon bíztatni, ha arról volt szó, hogy keresztbe tegyen a főnökeinek, akik nem ismerték el a munkáját. A hihetetlen akció eredményeképpen az Egyesült Államok a kezdeti 5 millió dollár helyett végül már egy milliárd dollárral támogatta évente az afgánokat, és ennek köszönhető, hogy a Vörös Hadsereg végül kivonult Afganisztánból.

Charlie Wilson Háborúja – Wikipédia

Kedvencelte 9 Várólistára tette 92 Kiemelt értékelések lakatoszoltan01 2021. május 30., 08:35 A film nagy része egy rátermedt képviselő lobbizásáról szól. Valójában amúgy a film nem túl pörgős és nem igazán történik semmi akciódús benne. Seymour viszi a showt, fantasztikusan játsza a bunkót. A vége pedig nagyon tanulságos, és értelmezi a későbbi háborús tevékenységét amerikának. Egy nézést a színészek miatt megérdemel. Népszerű idézetek desertangelable 2016. október 13., 11:08 – Kisasszony! – Uram? – Ahogy így elnézem magukat, itt csak kizárólag nők dolgoznak és mindenki igen csinos. Ez megszokott? – Nos, a képviselő úr azt szokta mondani. – A gépírást bárki megtanulhatja, de csöcse nincs mindenkinek. Zoja009 2022. április 16., 10:03 – Tudod, egy átlagos hírszerzőtiszt nem megy be a főnökéhez, és nem mondja neki, hogy baszódjon meg… kétszer. Gust: – Most mondtam, hogy nyolcvan dollárt fizettem egy boszorkánynak, hogy megátkozza nekem Henry-t. Ez átlagos hírszerző tisztre vall? 1 hozzászólás Zoja009 2022. április 16., 10:19 Joanne – Vívd meg és nyerd meg a háborút!

(tényleg kérdés:) Philip Seymour Hoffman altal alakitott karakter neve: GusT, es nem Gus... Azt hittem, hogy valamilyen fos drámát fogok látni, de egy nagyon jó filmet sikerült megnéznem. Ajánlani tudom mindenkinek. sztem is nagyon jó... Nagyon jó film! Ajánlom mindenkinek.

A film úgy állítja be, hogy az oroszok szemetek, az amcsik (beleértve a CIA-seket) pedig érző lények, aki jó szívük miatt aggódnak az afgánokért, akik az USA ellenségével harcolnak. A film a tényt, hogy a Szovjetunió számára Afganisztán volt Vietnám, úgy állítja be, mintha az USA megnyert volna egy Vietnámot. A film úgy állítja be, hogy a hidegháború és a Szovjetunió vége az afgán vereség miatt következett be. A film természetesen az USA-t teszi meg a hidegháború győztesének. A gond az, hogy az ilyen populáris, propaganda-történelem gyakorlatilag néphülyítés. Michael Moore propaganda ″dokumentum″-filmjei (amik azért mindig masszívan a valóságon alapulnak) szofisztikált tudományos anyagok az ilyen tömeg-röhögtető demagógiához képest. Az a helyzet, hogy a hidegháborúnak nincs győztese, illetve ha van is, az nem egy háborút nyert meg, csak egy csatát (de ez a győztes természetesen az USA). A hidegháborúnak azért lett vége, mert a harc áthelyeződött a területért folyó fegyveres hadviselés dimenziójából a gazdasági hatalom, a gazdasági gyarmatosítás dimenziójába.

July 17, 2024, 10:43 pm