Térd Oldalszalag Fájdalom

Bős Nagymarosi Vízlépcső

Budapest, szeptember 16. – Ezen a napon kötötte meg Csehszlovákia és hazánk a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó megállapodást. Bős nagymarosi vízlépcső rendszer. A magyar és az európai politikai élet elmúlt harminc évének egyik legellentmondásosabb története kezdődött 1977-ben, amikor egy őszi napon két ország vezetői úgy döntöttek, szembeszállnak a természettel. Magyar részről Kádár János, csehszlovák részről Gustav Husak írta alá a közleményt, míg a két külügyminiszter, Lázár György és Lubomir Strougal a hivatalosan Gabcikovo-Nagymaros-vízlépcsőrendszernek hívott építmény megépítéséről szóló szerződést. A vízlépcső megépítésének gondolata azért vetődött fel, mert az ipari rendszernek egyre több energiára volt szüksége, kézenfekvő volt vízerőművekben gondolkodni, annak ellenére, hogy a folyóvíz kis esése nem feltétlen erre predesztinál. Már 1958-ban megszületett Csehszlovákia és Magyarország elvi álláspontja, amely tehát 1977-ben, a tervek elkészülte után véglegesedett a szerződés formájában. A vízlépcsőrendszer funkciója az elektromos áram termelése mellett a hajózás javítása, az árvízvédelem és a regionális környezet fejlesztése volt.

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer És A Hágai Per Története

Keresés Bővített kereső… navigate_before navigate_next

Fogalomtár

Dél-Németországban és Ausztriában összesen 38 dunai vízi erőmű működik, de kevesen hiszik, hogy ez a két ország messze elmarad mögöttünk például a környezet védelmében. A nagymarosi mű az eredeti maketteken egyáltalán nem tűnt szörnyetegnek, tájképileg kevéssé lett volna feltűnő, mint a most sorra épülő Duna-hidak. Bős-Nagymarosi vízlépcső - Hetedhétország . A Bősig belépcsőzött Duna medre az utolsó vízlépcső után szükségszerűen süllyed, ami közrejátszik a Duna–Tisza elsivatagosodásában. Ami messze nagyobb károkat okoz az élővilágban, mint amit a nagymarosi lépcső jelentett volna. A Duna vízlépcső alatti, magyar szakasza nehezen, olykor aligha hajózható, ezért is önti el útjainkat annyi kamion, a környezetszennyezés négykerekű szimbóluma. Ma, amikor mindenki az energiahiányról beszél, szinte őrjítő visszaolvasni azokat az okoskodásokat, melyek szerint hazánknak nincs is szüksége több áramra. Magyarország az erőmű megépítésétől való visszalépésért már 1998-ig több pénzt fizetett ki kártérítésre és helyreállításra, mint amennyibe a mű befejezése került volna.

Origo CÍMkÉK - Bős-Nagymarosi Vízlépcső

A vízszint lesüllyedése miatt a mai Duna-meder mentén – hacsak nem történik meg a folyó visszaterelése – gyakorlatilag már csak talajvizet lehetne termelni. A parti szűrés folyamatában nagy szerepet játszik a meder élőbevonata, enélkül – a Duna mai szennyezettsége mellett – a parti szűrésű kutak nem adnak elfogadható minőségű vizet. Mivel a talajvíz nem megy keresztül ilyen, aktív biológiai szűrőrétegen, a talajvíz bejutásának arányában a kútvízben megjelennek a talajvíz szennyeződései. A Duna biológiailag is megszűrt vízzel táplálja a Szigetköz és a Csallóköz alatti kavicságyban rejlő vízkészletet. Ez a tiszta vízutánpótlás a talajvízbe jutó emberi eredetű szenynyeződés "hígításával" aktív védelmet jelent a Duna közeli felszín alatti víz számára. Fogalomtár. Ha a mai mederben az elterelést követő jelenlegi (250–350 m 3 /s) vízhozam marad, akkor ez a vízutánpótlás megszűnik. E vízkészletet a hetvenes években még egy majdani regionális vízellátó-hálózat fontos bázisaként tartották számon. A folyóelterelés csak magyar oldalon legkevesebb napi 750 ezer m 3, összességében a teljes szakaszon akár 3 millió m 3 távlati vízkitermelési lehetőség elvesztését jelenti.

Bős-Nagymarosi Vízlépcső - Hetedhétország&Nbsp;

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. ORIGO CÍMKÉK - bős-nagymarosi vízlépcső. (Borítókép: Aktivisták tiltakoznak különböző környezetvédő csoportokkal összefogva az Erzsébet hídon. A megmozdulásban részt vevők a Roosevelt tértől a Duna-korzón, az Erzsébet hídon, a Gróza Péter rakparton, valamint az Ybl Miklós téren át a Lánchídig élőláncot alkotva tiltakoztak a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen 1988. október 3-án. Fotó: Cser István / MTI)

A magyar gazdaság ekkor válságban volt, erre volt egyfajta válasz az erőmű megépítése – a szerződés értelmében 1991-re állnia kellett volna. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvíz-csatorna, közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső. Az 1980-as évek közepétől már erőteljes tiltakozások kezdődtek hazánkban, melyeknek három legfőbb oka a következő volt: egy hatalmas ivóvízbázis potenciális károsodásának félelme, a Budapest ivóvízellátását szolgáló jelentős mennyiségű, parti szűrésű kút potenciális károsodása és egy Európában egyedülálló vízi, illetve vizes ökoszisztéma károsodása. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia is állásfoglalást adott ki, melyben kérték a munkák felfüggesztését. 1984-ben megalakul a Duna Kör, amely szamizdat röpiratokban tiltakozik a beruházás ellen. Végül 1989. május 13-án leállítják a magyar munkálatokat Nagymarosnál. A legfőbb ok a terv elbukásában éppen a természetben keresendő: ahol nincs nagy esése a víznek, duzzasztásra, a természetes folyamatokba történő erőteljes beavatkozásra van szükség egy vízerőmű megfelelő működéséhez.

July 8, 2024, 12:40 am