A Föld Népessége A Kezdetektől
July 4, 2024, 7:26 pm6, 7 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr. e. 10000 - Kr. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950–1985). A 20. század második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1, 7-2, 0%. [ 25] Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt: Kr. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte. A 18. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
ábra - 2. ábra: A Föld népességszámának alakulása (1950-2050) Forrás:. (Letöltés ideje: 2010. november 15. ) A Föld lakossága 2003 elején elérte a 6, 3 milliárd főt és az ENSZ előrejelzése szerint további növekedés várható. A 2013-as adatok szerint – akkor – már 7, 162 milliárd fő élt a Földön. A világszervezet még 2002-ben jelentősen módosította korábbi előrejelzéseit, mivel még a jelenleginél is magasabb népszaporulatot várt a következő évtizedekre. [ 27] Az elmúlt pár évben a vártnál jobban csökkentek a születési arányszámok. A fejlett országokban – az USA kivételével – a termékenységi arányszám már rég az ún. reprodukciós szint alatt van, amely hosszú távon biztosítja egy állam népességének stagnálását. Ez egy anyára átlag 2, 1 gyermeket jelent. Mivel a fejlett világban ennél már évtizedek óta kevesebb gyerek születik, ezért a lakosságnak csökkennie kellene. × Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának Népességi osztálya 2019. június 17-én frissítette a világ összes országára vonatkozó legújabb népesség-előreszámítását ( World Population Prospects 2019).
A termékenység visszaesése miatt további lassulás várható: 2050-re 0, 5, a század végére pedig 0, 03% körüli lesz a növekedés - a közepes szintű prognózis szerint az eddig jelzett 11, 2 milliárd helyett 2100-ban előreláthatólag 10, 9 milliárdan leszünk. A növekedés 97 százalékát a fejlődő országok adják Ha a Föld 2016-ban egy 100 lakosú falu lenne, 60 ázsiai, 16 afrikai és 10 európai lakna benne. 2050-re ennek a "falunak" a lakossága várhatóan 133-ra emelkedik, és köztük 73 lenne ázsiai, 33 afrikai és 10 európai, vagyis az európaiak és az ázsiaiak aránya csökkenne, az afrikaiaké növekedne. Az elmúlt 50 évben az afrikai kontinensen Elefántcsontpart lakossága nőtt a leggyorsabban, míg Ázsiában India vezet népességének 782 milliós növekedésével, Kína 111%-os népszaporulata a születésszabályozás miatt elmarad a világ átlagától, Japán népessége pedig mindössze 36%-kal nőtt 50 év alatt. India népessége 2030-ig várhatóan Kínát is megelőzi – akkorra Indiában fog élni az emberiség hatoda. A következő négy évtizedben is Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karibi térség országaiban nő a világ népessége – e fejlődő államok adják 2050-ig a népességnövekedés 97%-át.