Budai Nagy Antal
July 7, 2024, 9:04 pmÉrtékelés: 3 szavazatból Az egyház megreformálásáért, s az urak elnyomása ellen küzdő Husz Jánost, a Konstanzi Zsinat 1414-ben, Zsigmond császár és király védlevele ellenére megégette. Ám Csehországban a huszita mozgalom évről évre tovább terebélyesedett. E mozgalom mérsékelt szárnyát alkotják a "kelyhesek", akiknek ügyéért a kisnemes, Budai Nagy Antal is harcolt, s a Bábolna-hegyen gyülekező parasztok élére állt Erdélyben. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!Budai Nagy Antal Historiaja
Az erdélyi parasztfelkelés, korábbi formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott. A felkelés Észak-Erdély majdnem teljes területét beborította. A harcok egészen az év végéig tartottak, de ténylegesen az ellenállásnak csak 1438 elején sikerült véget vetni Kolozsvár visszafoglalásával. A parasztfelkelők vezére a diósi kisnemes Budai Nagy Antal volt. A felkelést a nemesek leverték. Kiváltó okai [ szerkesztés] Luxemburgi Zsigmond kincstárának vagyonát különösen a huszita háborúk jelentős mértékben felemésztették. A jövedelemszerzésnek azt a módját választotta, hogy az Árpád-korban alkalmazott pénzrontás eszközéhez folyamodott, s az országot három éven keresztül rossz minőségű ezüstpénzzel árasztotta el. Erdélyben a helyi püspök Lépes György nem szedett be adót amíg a rossz pénz forgalomban volt, a parasztság kezében pedig csak ilyen pénzből halmozódott fel jövedelem.
Budai Nagy Antal Utcai Óvoda
Az egyre nagyobb területet lángba borító felkelés a királyt is nyugtalansággal töltötte el. A második kolozsmonostori egyezmény a győzelem ellenére jóval kedvezőtlenebb volt a parasztokra nézve. A főurak most már minden erejükkel a felkelés elfojtásán voltak. A magyar, a székely és a szász rendek megkötötték a kápolnai uniót. Ez a szövetség hivatalosan az Erdélyt fenyegető mongol és oszmán veszély ellen, ténylegesen azonban a parasztok ellen irányult. A koalíció évszázadokra fennmaradt. 1437 télelőjén újabb összecsapások következtek. Az erdélyi magyar-szász-székely sereg Kolozsvár ellen vonult, ahová a maradék paraszthadak vették be magukat. A felkelők elkeseredetten küzdöttek tovább, de alulmaradtak a túlerőben levő sereggel szemben. A parasztvezér, Budai Nagy Antal "hősi" halált halt, a parasztok csatát vesztettek, december 15-én pedig elesett Nagyenyed. A maradék felkelő paraszterőket rövid időn belül leverték, Kolozsvárt azonban csak január 8-án tudták bevenni és megsemmisíteni az ellenállás utolsó maradványait.
Budai Nagy Antal Féle Felkelés
Eladó panel lakás Ingatlan állapota felújítandó Építés éve nincs megadva Komfort összkomfortos Energiatanúsítvány Emelet 2 Épület szintjei Lift nincs Belmagasság Fűtés távfűtés Légkondicionáló van Rezsiköltség Akadálymentesített Fürdő és wc külön helyiségben Tájolás Kilátás Erkély mérete Kertkapcsolatos Tetőtér Panelprogram Parkolás utca, közterület Leírás Felújítandó lakás a Budai Nagy Antal utcában! Pécsett az Egyetemvárosban közel a 400 ágyas klinikához, eladó egy 2. emeleti, 2 szobás, 52 nm-es, klímás, távfűtéses, erkélyes, felújítandó panellakás. Tovább olvasom expand_more Térkép Pécs, Budai Nagy Antal utca close Hasonló hirdetések átlagárai a környéken Baranya megye 506, 78 ezer Ft/m² Ez az ingatlan 605, 77 ezer Ft/m² Pécs 533, 93 ezer Ft/m² Az átlagárat a 40-79 m² közötti, felújított, közepes állapotú, felújítandó, jó állapotú, új parcellázású, átadott, befejezetlen, ismeretlen állapotú eladó lakások ára alapján számoltuk ki. A lakások m² árába az alapterületen kívül az erkély 50%-át is beleszámítjuk.
Zsigmond király uralkodása idején, három éven keresztül az ezüstpénzt gyengébb minőségű ezüstből verték, ezért Lépes György erdélyi püspök három évig nem szedette be az adót. Amikor 1437-ben megjelent a jó minőségű ezüstpénz, a püspök három évre visszamenőleg, jó pénzben követelte járandóságát. Az elszegényedett parasztok, akiket egy ideje a szabad költözésben is gátoltak, képtelenek voltak teljesíteni a követelést. A püspök erre kiátkozta azokat, akik nem fizették meg az adót. Az elégedetlenség egyre nőtt, és márciusban elérte tetőfokát. Ekkor a huszita mozgalomból is erőt merítő, elkeseredett földművesek Budai Nagy Antal vezetésével fegyvert fogtak, hogy szembeszálljanak uraikkal. A főként Budai Nagy Antal diósi kisbirtokos nemes nevével fémjelzett lázadás igazi parasztfelkelés volt, amelyet szerencsétlen sorsú földművesek robbantottak ki. Az erdélyi felkelők, akikhez nyírségiek is csatlakoztak, huszita mintára szerveződtek, és nagy pusztítást vittek végbe a nemesi birtokokon. Ezután a Belső-Szolnok vármegyei Bábolna-hegyen gyűltek össze, majd követeket küldtek Csáky László erdélyi vajdához, hogy a nemességgel tárgyalásos úton jussanak megegyezésre.