Vezetői Hatalom Típusai És Működésük
June 30, 2024, 8:30 pmBár tökéletes tudományos konszenzus nincs a szervezeti kultúra fogalmát illetően, a legtöbb definíció azonban az alábbi elemeket tartalmazza: A szervezeti kultúra a szervezeti tagok értékközösségét fejezi ki. Része a közösség által általánosan elfogadott normarendszer. A szervezeti kultúra több dimenzió alapján értelmezhető és elemezhető, ilyen lehet a hatalom centralizáltsága, visszacsatolás gyorsasága, kockázatvállalás mértéke. Szervezeti kultúra modellek Az alapfogalmak meghatározását követően következhet a szervezeti kultúra modellek bemutatása. Bár a menedzsment-tudomány szakirodalom számos modellel rendelkezik, cikkünkben a két leggyakrabban használtat mutatjuk be. Karrier: Amikor a vezető hatalmi játszmába kezd | hvg.hu. Quinn szervezeti kultúra modellje Robert Quinn és Kim Cameron azt vizsgálták, hogy mely vállalati értékek gyakorolnak pozitív hatást az effektív üzleti működésre. Quinn szervezeti kultúra modellje két dimenzió mentén elemzi a vállalatokat: Intenzív kontroll-rugalmas vezetés: Az intenzív kontrollt gyakorló vállalatok a dolgozói tevékenységet szigorúan szabályozzák, míg rugalmas vezetési stílust gyakorló szervezetekben kisebb a vezetői kontroll.
Karrier: Amikor A Vezető Hatalmi Játszmába Kezd | Hvg.Hu
Mark Murphy, a külsős szakértője összeszedte, milyen hatalmakkal kell számolnia a jó vezetőknek. Merthogy bőven nemcsak egyfajta hatalom létezik. Aki pedig szeretné jól csinálni, mindegyikkel tisztában kell, hogy legyen. Rangból származó hatalom Elsőnek ott a legitimációból fakadó, formális hatalom. Ez a hatalom onnan jön, hogy van valamilyen rangod. Ez általában hierarchiából származik, vezérigazgatóként például több hatalmam van, mint igazgatóként. Igazgatóként több, mint menedzserként, és így tovább. De ezt a hatalmat túlhasználják. Ha állandóan azt kell mondanod, hogy csináld meg, mert én vagyok a főnök, akkor nagyon hamar elveszted azokat az embereket, akikre hatni akarsz. Kényszerítő és jutalmazó hatalom A két másik hatalmi forma rokon a formálissal. A kényszerítő hatalom onnan származik, ha meg tudunk büntetni embereket. Például, ha nem csinálod meg a dolgod péntekig, ki vagy rúgva. A jutalmazó hatalom a másik oldala: ha megcsinálod, kapsz egy szabadnapot. Ezek nem feltétlenül kapcsolódnak össze a formális hatalommal, de gyakran itt jelennek meg.
Amikor a "vezető" szót mondjuk, olyan magabiztos, határozott embert képzünk el, akinek vitathatatlan tekintélye van. Általában a portré meglehetősen standard, de miért nem ugyanúgy járnak el a vezetők? Ez a különböző típusú vezetésről szól. A vezetői képességek megnyilvánulásainak többféle besorolása létezik, a két leggyakoribbat tekintjük. Demokrata és autoriter vezetés Gyakran gyakran a megosztottságot használják a vezetőhöz képest az alárendeltekhez. Ennek alapján a vezetés típusai két nagy csoportra oszthatók: Autoriter stílus. Minden hatalom koncentrálódik a vezető kezébe, egyedül választja ki a célokat, és kiválasztja azokat a módokat, amelyekkel elérheti őket. A kommunikációs csoport tagjainak minimálisak, a vezetők is irányítják őket. A fő fegyver a büntetés, a szigorúság és a félelem érzése. Ez a stílus időt takarít meg, de elnyomja az olyan alkalmazottak kezdeményezését, akik passzív előadókká válnak. Demokrata vezetés. A legtöbb kutató a legjobbnak ismeri fel. Mivel az ilyen vezetők viselkedése általában tiszteletben tartja a csoport tagjait.