A Magánossághoz Elemzés
July 17, 2024, 7:41 amKésőbb ezeket a szövegeket élményeinek, gondolkodásának megfelelően átalakította, így születtek nagy versei. Az első részben kifelé figyel Csokonai és amit lát, az egyszerre haldokló, szomorú és mosolygó, biztató. A második részben aztán befelé fordul a költő, a külvilágot magára vonatkoztatja, menekül a természetbe (természetjog elve). A vers harmadik részében, az estve megállított, lélekvándorlásos pillanatában sikerül Csokonainak megfeledkeznie az időről. S ekkor fölcsendül az aggodalom, a szorongás hangja: a jóleső, örömteli szomorúságot elrebbenti a setét éj egyértelműen komor és rideg szárnya. Csokonai ragaszkodik ehhez az időtlen esti nyugalomhoz, mert ez lehetne egyetlen része a világban. Amikor aztán elillanni látja, kitör belőle a szenvedélyes indoklás, megmagyarázza az esti nyugalom különleges értékét. Eduline.hu. Mit jelentenek az álmok lexikon a tól z ig Fogalmazás tanmenet 4 osztály apáczai kiadó videa 16 kívánság teljes film magyarul Blaha lujza tér beülős helyek a de Miraculous 3 évad 11 rész magyarul teljes film
Eduline.Hu
Így külső táj és belső, lelki táj is. Ez a vidék egyszerű és költőien stilizált. Igazi titkai, csodái csak a bölcseknek és a költőknek mutatkoznak meg (" csak akkor úsznak ők elő, / Ha erre bőlcs s poéta jő "). Csak ők pillanthatják meg a nimfákat, a görög mitológia szép és fiatal természetistennőit, akik a természetben rejlő életerő, a virulás, a felüdülés és az egészség gondozói, kifejezői. Ez a rész a kultúra, a művészet dicsérete is: csak az érzékeny, fogékony, művelt emberek veszik észre a lét szépségeit. A táj az idilli hangulat mellett elégikus hangulatot is áraszt, ami leginkább a 3. versszak 1-4. sorában érezhető: a holdfénytől szőke bükkfák képében, az est és éj időtoposzok jelentéseiben, valamint a hangok zeneiségében. A lírai én ebben a környezetben kezd töprengeni a magányról, és a továbbiakban, a 2. egységben a magány allegorizált alakjához beszél (de a két szerkezeti egység közti határ nem éles, hiszen megszólítás az 1. és a 3. strófában is volt már). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Csokonai gondolatrendszerét egyrészt Rousseau természet- és társadalomfilozófiája határozta meg, másrészt nem feledkezhetünk meg Voltaire hatásáról sem. A Konstancinápoly című vers antiklerikális hangja, illetve a Csokonai költészetében itt is, másutt is felfedezhető deista felfogás feltételezi ezt. Szólni kell a műfaji és hangnembeli sokszínűségről is Csokonai költészetében. A lírai műfajok szinte mindegyikében van számottevő alkotása. A görög mintára készült dalok mellett születnek népies formájú és tárgyú dalok is. Írt ódát, elégiát, epigrammát, gondolati-filozófiai költeményt. S ahogy a stílus és a műfaj változik, úgy változik a versek uralkodó hangneme is. "A fesztelen, dévaj hangtól a diákszobák világának nyersen évődő, pajzán tónusától az óda szárnyalásáig, a könnyed, olykor kedvesen felszínes rímpengetéstől a tudós-filozofikus mélységekig, a realisztikus nyersességtől a szerelmi líra tiszta lelkiségéig kipróbált mindenféle hangot, árnyalatot" (Mohácsy Károly). Költészetének sajátságos ízét verseinek nyelve adja.