Iv. Béla És A Tatárjárás Esszé
July 17, 2024, 10:32 amA népességveszteség pótlására IV. Béla visszahívta a kunokat és a jászokat, akiket az elnéptelenedett alföldön telepített le, ahol önálló önkormányzattal rendelkeztek. Ez mellett jelentős részben külföldieket telepített be az országba. Erdélybe román lakosok vándoroltak be. A Felvidékre pedig szlávok. A magyar népesség a peremterületek felé húzódása megállt. Politikája a tatárjárás után: IV. Béla tanult uralkodása elején elkövetett hibáiból, ezért birtokokat kezdett adományozni, azzal a feltétellel, hogy kővárakat kell építeniük és kőfalat kell felhúzniuk köréjük. Néhány településnek városi kiváltságot adott, ami miatt kőfalat kellett építeniük. (Pl. : Buda) Illetve megerősítette a Serviensek / tisztségviselők kiváltságait. Hadsereg: A király komoly fejlesztésekbe kezd a hadsereget illetően. Nehézfegyverzetű hadsereget hoz létre a birtokosok magánhadserege mellett. A kieső bevételeit regáléval =(királyi jogon szedett adó) pótolta. Befejezés: IV. Béla 1270-ben halt meg. Őt tartjuk a második honalapítónknak.
- A tatárjárás és az ország újjáépítése: IV. Béla - YouTube
- Szántai Lajos - IV. Béla király korszaka és a tatárjárás - YouTube
- Érettségi tételek 2014 - A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején | Sulinet Hírmagazin
A Tatárjárás És Az Ország Újjáépítése: Iv. Béla - Youtube
Erdélyben pedig a románok találtak otthont. De betelepültek még jászok, vlachok és lengyelek is, azonban az ország lakosságának 70-80%-át továbbra is magyarok alkották. IV. Béla képes volt felhagyni korábbi politikájával, a birtokvisszavétellel, sőt saját maga is adományozott földeket, feltételként kővárak építésére, páncélos csapatok felállítására kötelezte a birtokosokat, ő maga is számos várat építtetett, pl. Budán, Visegrádon és Sárospatakon is. Számos településnek városi rangot, kiváltságleveleket adott, néhányuknak megadta a vámmentes kereskedelem jogát, a szabad bíró- és tanácsválasztást és engedélyezte a város körüli kőfal építését is. Megváltoztatta külpolitikáját, békés szövetségi viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal is. Ugyanakkor próbálta erősíteni azon rétegek jogait, amelyekre támaszkodhatott a nagybirtokosokkal szemben. Megerősítette a szerviensek jogait: ez a törvény nevezte először nemeseknek a szervienseket és báróknak a nagybirtokosokat. IV. Béla tatárjárás utáni politikájának elkerülhetetlen következménye volt a bárók további erősödése.
Szántai Lajos - Iv. Béla Király Korszaka És A Tatárjárás - Youtube
1. Politikai előzmények Az Árpád-házi királyok hatalmának alapja a királyi vármegyerendszer volt, amelyet még I. (Szent) István király épített ki. Ez adta a jövedelmet és a hadsereg et. A várakban szolgáló várkatonák és tisztjeik, a várjobbágyok, valamint a király fegyveres kíséretét alkotó szerviensek (királyi "szolgák", vitézek) adták a hadsereg gerincét. A XII. században az országban uralkodó anarchia idején a királyok csak úgy tudták a maguk számára a nagybirtokosok támogatását megnyerni, ha részükre nagy birtoktesteket adományoztak, néha egész vármegyéket. A szabad elemek királyi függésből földesúri függésbe kerültek. Ez IV. Béla apja, II. András (1205-1235) idején öltött nagy méreteket. A birtokok eladományozásával a földesúri hatalom egyre nőtt, a királyi hatalom pedig egyre csökkent. Az adományozással elégedetlenkedők pedig királyellenes mozgalomba kezdtek, melyek végeredménye az Aranybulla kiadása 1222-ben. A királyi hatalom gyengesége miatt azonban nem tudott érvényt szerezni a törvénynek.ÉRettséGi TéTelek 2014 - A TatáRjáRáS éS Az OrszáG úJjáéPíTéSe Iv. BéLa IdejéN | Sulinet HíRmagazin
Szántai Lajos - IV. Béla király korszaka és a tatárjárás - YouTube
Béla történelmünk kiemelkedő személyisége a "második honalapító". Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette. Az Alföldre visszahívta a kun okat, a felvidékre cseh és morva, nyugaton pedig német telepeseket (hospes) hívott. Erdélyben a románok találtak otthont. Gyökeresen szakít a tatárjárás előtti politikájával. Lemondott a királyi várbirtok visszaszerzéséről, sőt adott még birtokokat a főuraknak. Arra kötelezte azonban őket, hogy erősítsék meg magánhadseregeiket (páncélos egységek), s a tatárjárás tapasztalatai alapján szorgalmazta, hogy erős kővárak at építsenek. A várépítés ben maga járt elől: Visegrád on, a buda i várhegyen és Sárospatak on erősségeket emeltetett. Külpolitikájá ban ugyancsak döntő fordulat állt be. Mivel a tatárjárás idején meggyőződött arról, hogy nyugati segítségre nem számíthat, a tatárok fenyegette halicsi fejedelemmel, és a lengyelekkel lépett szövetségre. Ugyanakkor törekedett a nagybirtokosokkal szembenálló rétegeket támogatni – megerősíti a szerviensek jogait.
Évenkénti fehérvári törvénynapok Archívum Naptár << Július / 2022 >> Statisztika Online: 1 Összes: 373698 Hónap: 2138 Nap: 71