Felmérés: Az Iskolák Közel Felében Nincs Elég Matektanár, A Magyar Oktatási Rendszer Pazarló - Hr Portál

A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%) (Education at a Glance, 2020), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év). Ezzel párhuzamosan pedig kiugróan magas a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetési szintek között. A magyar rendszer tehát relatív alacsony béreket kínál a pályakezdőknek, a magasabb béreket csak a pálya végén vagy intézményvezetőként lehet elérni, és relatíve leértékeli a pedagógusokat a többi diplomáshoz képest (TALIS 2018, 2019). Habár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresett ő l 2020-ban már több mint 10%-kal elmaradtak a pedagógus keresetek. A T-Tudok szakemberei szerint három területen kell fejleszteni a hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához: egyrészt megfelelő színvonalon és mennyiségben kell biztosítani a tanárokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, különösen a kezdőszakaszra koncentrálva.

1. A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében
2. „A túlhaladott konzervatív oktatási rendszer válságba jutott" | Magyar Narancs
3. Gyenge a magyar oktatási rendszer, de jobb, mint az osztrák - Napi.hu

A Magyar Oktatási Rendszer Szelektivitása A Nemzetközi Összehasonlító Vizsgálatok Eredményeinek Tükrében

A fejlesztések egy önálló területe, a validáció elősegítheti a formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és képesség elismertethetőségéhez szükséges feltételrendszer kialakítását. Fontos cél, hogy a fejlesztések megvalósulása javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát, átjárhatóságát. Kedvezően hathat a magyar diákok és munkavállalók európai mobilitására, érdekeik érvényesítésére. A rendszer működtetése hosszabb távon növelheti a tanulás vonzerejét, erősítheti annak munkaerő-piaci relevanciáját. Magyarországon 2005 szeptemberében kezdődött meg az EKKR hazai megismertetését, értelmezését és adaptálását segítő szakértői munka, a fejlesztő munka azóta is folyik. Ennek köszönhetően 2010-ben – a TÁMOP 4. 3 kiemelt uniós projekt keretében (2) – elkészült az Országos Képesítési Keretrendszer (2012-től a hivatalos elnevezése Magyar Képesítési Keretrendszer) első változata, amely alapját jelentheti a hazai képesítések rendszerezésének, illetve megteremtheti a lehetőségét a magyar képesítések nemzetközi összevethetőségének és elismertethetőségének Ezek a kutatások jelentették a szakmai alapot a fejlesztés újabb, az oktatási alágazatok sajátos feladatainak megvalósítását lehetővé tevő jelenlegi szakaszához.

&Bdquo;A TÚLhaladott KonzervatÍV OktatÁSi Rendszer VÁLsÁGba Jutott&Quot; | Magyar Narancs

Ez a holisztikus megközelítés egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák, illetve szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. Ennek egyik lehetséges eleme a hazai képesítéseket az uniós környezetben elhelyező képesítési keretrendszer – a Magyar Képesítési Keretrendszer – kidolgozása és bevezetésének megvalósítása. Magyarország kezdettől fogva hivatalosan támogatta az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) létrehozását és deklarálta az ahhoz történő csatlakozási szándékát. A csatlakozás feltételeinek megteremtése azonban megköveteli egy, az EKKR-rel kompatibilis hazai képesítési keretrendszer megteremtését. Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer kapcsolata Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR, EQF) Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illesztő eszközként (metakeretként) szolgál.

Gyenge A Magyar Oktatási Rendszer, De Jobb, Mint Az Osztrák - Napi.Hu

2012-re közel 380 ezer munkavállaló hagyta el az országot, így azért, hogy ez a mutató csökkenjen, bevezette az ún. hallgatói szerződést. Ennek értelmében a diploma megszerzését követő 20 évben az államilag finanszírozott rendszerben részt vevő diákok kötelesek Magyarországon munkát vállalni, melynek időtartama azonos a képzésükével. A nagyobb népszerűségnek örvendő egyetemi szakokon az államilag meghatározott, tehát fix ponthatár meghúzása rámutat a rendszer végletességére: a felvételiző vagy megugrik egy irreálisan magas ponthatárt, így térítésmentesen tanulhat, vagy mélyen belenyúl a pénztárcájába, illetve diákhitelt igényel, s cserébe jóval alacsonyabb eredményekkel is bekerülhet a választott szakra. A magyar oktatási, már-már államosított intézmények jócskán veszítettek függetlenségükből - mind pedagógiai, mind anyagi téren. Gazdasági irodájuk központi irányítás alá került: a feladatot ellátó Klik-Klebelsberg Intézményfenntartó Központról azonban kiderült, hogy nehezen birkózik meg felelőséggel, így átalakításra szorul és döntéseinek súlypontja megyei szintre kerülhet.

A kutatás szerint a pedagógushiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42, 48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak. Az adatfelvételünk szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka. A heti munkaterhek átlagos mértéke mögött ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak. Ami igazán figyelemreméltó, az az, hogy a pedagógusi munkaterhelésnek nagyon nagy arányát adja a tanórai tanítás. Amennyiben összeadjuk a heti tanóraszámot, az önként vállalt és a munkáltató által kirótt többletórákat és az eseti helyettesítéseket, akkor átlagosan 27 óra tanórai tanítás adódik. Az egyes területeken megjelen ő pedagógushiány "kezelésére" széles eszköztárat alakítottak ki az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás min ő ségét. Ide tartozik, hogy sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik a mély vízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, csúcsra járatják a helyettesítést (egyre több helyen fordul elő, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy osztállyal egész nap).

A TÁMOP-3. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a közoktatás is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához, illetve az ehhez szükséges háttérdokumentumok elemzéséhez. A projekt közvetlen célja az MKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjeinek részletes leírása, amely lehetővé teszi a keretrendszer alkalmazását a gyakorlatban, a közoktatásban megszerezhető bizonyítványok, képesítések besorolásakor. Közvetett célja azonban ennél lényegesen tágabb: az MKKR megfogalmazása hozzájárulhat – a jelenleg alkalmazott folyamat- és kimenetszabályozás mellett – a tanulási eredményeket a középpontba állító, a különböző tanulási utakat elismerő szemlélet elterjedéséhez a köznevelésben. A MKKR bevezetésével megteremtődhetnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő kapcsolódás feltételei, amely elősegíti a tanulói mobilitást és az egész életen át tartó tanulás tényleges megvalósulását.

July 2, 2024, 5:12 pm