Magas-Tatra.Info: A Szimbolikus Temető Magyar Emléktáblái – Rigó Péter
July 2, 2024, 7:00 pmSzerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Vasi Szabó János: Ez meg az a fantasztikus irodalomról. További információk [ szerkesztés] - Életrajza az oldalán KIA: kortárs irodalmi adattár – Lengyel Péter Hunlit Lengyel Péter; szerk. Fenyvesi Ottó, Géczi János, Mátis Lívia et al. ; Művészetek Háza, Veszprém, 1996 Visy Beatrix: A Macskakő nyolcadik élete. Műfaj, narráció, emlékezet Lengyel Péter prózájában; Fekete Sas, Bp., 2007 "Figyeljétek a mesélő embert". Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről; szerk.
Lengyel Péter - Érd Mjv Önkormányzat - Képviselői Oldalak
"A mindenséget vágyom versbe venni", írta Babits, de hisz minden költő, minden művész ezt akarja. Mégse gondoljuk, hogy ez csak afféle sóhaj valami után, ami amúgy is megvalósíthatatlan. Babitsnak szinte sikerült. Be lehet venni a mindenséget versbe, prózába, színműbe – már amennyire van mindenség. De olyan irónia kell hozzá, amilyen a Fausto t író Goethében, a József és testvérei t író Thomas Mannban lakozott, az iróniához pedig nagyon sok humor is kell. Lengyel Péterben megvan ez a humor és a mindent átitató irónia is. A Macskakő ben benne van a mindenség, legalábbis a Pestről belátható mindenség. És vajon honnan látható be ennél több? Készülő művének a Széchenyi Akadémián elhangzott részlete (Lengyel Anna olvasta fel) remek szöveg volt, de nem láttam, hogy függenek össze a különböző időkben és helyszíneken játszódó részek. Erre nagyon kíváncsi vagyok, szeretném megérni a mű megjelenését, de én négy hónappal idősebb vagyok Péternél, tehát ne halogassa könyve befejezését. Aztán ha megjelent, éljen még további negyven évet, lubickolva a sikerben, minden (írási) kényszer nélkül.
Orvostanhallgató | Hvg.Hu
Lengyel Péter Lengyel Péter vagyok, 1969-ben született érdi közgazdász, két gyermek édesapja. 2019. október 13-a óta Érd Megyei Jogú Város 3. számú egyéni választókerületének önkormányzati képviselője. Első diplomámat a Külkereskedelmi Főiskolán szereztem, majd a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztem MBA-t. Orosz felsőfokú nyelvvizsgám mellett angolul is beszélek. Több mint 30 éve dolgozom, üzletkötőtől cégvezetésig bejártam a ranglétrát Magyarországon és külföldön egyaránt. Az utóbbi években startup vállalkozások operatív irányítását végeztem és teszem ezt jelenleg is. Még a sorsdöntő választás előtt egyoldalú szerződési ajánlatot tettem választóim felé, melyet magamra nézve kötelezőnek tartok: a Szövetség Érdért képviselőcsoport tagjaként és frakcióvezetőjeként ígérem, hogy minden tudásommal, tapasztalatommal, energiámmal, hitemmel és becsületemmel azon fogok dolgozni, hogy Érd egy virágzó, pezsgő, gazdaságilag is erős város legyen, ahol nem csak munka után megpihenni, de valóban élni és a városért tenni is érdemes!
Franceska Mann stúdiófotózáson. History Collection Eugen Kogon holokauszt-túlélő történész nyomán terjedt el a szóbeszéd, miszerint az őrrel végző asszony profi táncosnő lehetett, egy másik Sonderkommando-tag, Filip Müller pedig 1979-ben megjelent visszaemlékezésében említi, miszerint a hír, hogy egy fiatal, vékony alkatú táncosnő sikeresen lefegyverzett több őrt és lázadást szított a deportált asszonyok között, szájról szájra járt a táborban, és reményt, erőt adott a raboknak a túléléshez. Az Amerikába kivándorolt David Wisnau elmondása szerint 1943. október 23-án a meggyilkoltak ruháját válogatta, amikor saját szemével látta a sztriptízt előadó fiatal hölgy gyilkos mutatványát, majd a nők rohamát. Egyes kutatók kétségbe vonják a sztriptízmotívumot és úgy gondolják, inkább a részeges és erőszakosságáról híres Schillinger kényszerítette vetkőzésre a csinos fiatal balerinát, megint mások azt is tagadják, hogy Francesca Mann-nak köze lehetett a táborban történt eseményekhez: Jan Grabowski lengyel–kanadai történészprofesszor szerint az ismert balerina valójában hírhedt kollaboráns volt, aki 1942 őszén beárulta az ellenállás egy tagját a németeknek, ezért az ellenállók tették el láb alól.