A Hét Mesterlövész 1960
July 7, 2024, 10:06 pmPersze egy remek színészgárdával és minden idők egyik legfülbemászóbb western zenéjével rendelkező filmről van szó, de sosem találtam benne azt a…
A Hét Mesterlövész 1960 Video
Az album első tételében ("Main Title and Calvera") azonban nemcsak a heroikus motívumot, hanem a falu élelmiszerkészletét állandóan elrabló banda vezérének, Calverának (Eli Wallach) a témáját is megismerhetjük, mely szintén a score egyik alappillére. A szimfonikus zenekar mellett akusztikus gitár, az ahhoz hasonló vihuela, rumbatök, trombitaszóló, csörgők, furulyák, valamint guiro gondoskodik a hamisítatlan westernhangulatról, amit helyenként némi mexikói jellegű vonal is színesít olyan momentumoknak köszönhetően, mint például a "Quest", a "Fiesta", a "Toro" egy része, vagy a "Training" első fele. Ezek, illetve a szembenálló felek témái harsány hangzásukat tekintve meglehetősen figyelemfelkeltőek, így e muzsika – ahogyan egy későbbi interjúja során Bernstein megfogalmazta – a látottak pacemakerévé válik. A hét mesterlövész 1960 video. A párbajokhoz és az összecsapásokhoz készült trackek szintén jól sikerültek, ám közülük is a "Calvera's Return", a "Calvera Routed", a "Harry's Mistake", a "Calvera Killed", illetőleg a némi underscore-ral fűszerezett "Surprise" és "Crossroad" kettős sikerültek a legfigyelemreméltóbbra – ezen darabokban egyébként főként a harsány rezesek és az ütősök kapnak szerepet.Az ellentétek már a felsorolásból is adják magukat, a hetes mégis maximum azzal húzza egymást, hogy az egyik túl kövér, a másik meg túl sovány. Bőrszínről, politikai nézetről szinte soha nem esik szó. És még akkor sem, amikor két ellentétes oldal kerül szembe egymással. A hét mesterlövész (DVD). Egy, kettő, há... megvan mind Mintha soha nem is léteztek volna ezek a problémák, sem a vadnyugaton, sem manapság. Persze, ez a "szarjunk magasról a különbségekre" hozzáállás is egyfajta reflekció az évszázados ellentétekre, amely mostanában megint előtérbe kerültek, szóval ezt akár nem is lenne szabad felróni a filmnek, amellett viszont már nehéz elmenni, hogy sem narratív szempontból, sem megvalósítás tekintetében nem kínál egyetlen friss gondolatot sem. Két órája alatt a western műfajának valamennyi közhelyét felvonultatja, faltól falig prezentálva, egyiket sem fonákjáról, hanem szemből, lendületesen megközelítve. Talán pont emiatt nem is lehet rá igazán haragudni: ami szívén, az a száján, szokták mondani, jelen esetben ami a kínálatban van, az fel is csendül.