Az 1980-as évektől pályája végéig, a 2000-es évek elejéig a Petőfi Rádió zenés délutánjának és éjszakai műsorának házigazdájaként is ismerték. Gyakran foglalkoztatta a Magyar Televízió is. Narrátorként és reklámokban hallhattuk. 1989-ben nívódíjat kapott a Zenerulett, az Éjszakai klub és a Slágerlista című műsorokban végzett műsorvezetői munkájáért. Rádiós munkáiból [ szerkesztés]
Zenerulett - műsorvezető (Petőfi Rádió)
Éjszakai klub - műsorvezető (Petőfi Rádió)
Slágerlista - műsorvezető (Petőfi Rádió)
A bemondó emlékei. Földi Ottó gondolatai - ( Kettőtől ötig - Zeneszerda című összeállításban - Petőfi Rádió)
Színházi szerepeiből [ szerkesztés]
Ránki György - Hubay Miklós - Vas István: Egy szerelem három éjszakája.... Boldizsár ( Petőfi Színház 1961. 01. 12)
Mándy Iván: Mélyvíz.... Ázottképű ( Petőfi Színház 1961. 12. 07. ) Molnár Ferenc: Az üvegcipő.... Cigányprímás; Rendőrorvos ( Petőfi Színház 1962. 18)
Aszlányi Károly - Karinthy Ferenc - Romhányi József: A hét pofon.... Petőfi rádió slágerlista. Második angol úr ( Petőfi Színház, 1962.
- MOST SZÓL! - Petőfi Rádió - Nemzetkozi Slagerlista - KICKOFF MOST HALLGASSUNK ZENET NAGYONZENE
- Süket | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár
Most Szól! - Petőfi Rádió - Nemzetkozi Slagerlista - Kickoff Most Hallgassunk Zenet Nagyonzene
Földi Ottó Született
1931. november 6. [1] Budapest Elhunyt
2017. október 7. (85 évesen) [2] Budapest Állampolgársága
magyar Foglalkozása
bemondó
műsorvezető
Kitüntetései
Magyar Rádió nívódíj (1989)
Földi Ottó (névvariáns: Földy Ottó) ( Budapest, 1931. november 6. – Budapest, 2017. október 7. ) a Magyar Rádió bemondója és műsorvezetője. Életpálya [ szerkesztés]
Földi Ottó 1931. november 6-án született Budapesten. A hatvanas évek elején színészként kisebb szerepeket játszott a budapesti Petőfi Színházban és a Veszprémi Petőfi Színházban. 1967 -től a Magyar Rádió bemondója. "Rögös úton kerültem ide, korábban a néphadsereg művészegyüttesében énekeltem, majd színészként dolgoztam. MOST SZÓL! - Petőfi Rádió - Nemzetkozi Slagerlista - KICKOFF MOST HALLGASSUNK ZENET NAGYONZENE. Egyszer behívtak színészmeghallgatásra a Rádióba, s itt ragadtam. Csodálatos dolog a rádió, amolyan családtag az otthonokban…A legnehezebb az, hogy mindig jókedvűen üljünk a mikrofonok elé, a családi, az otthoni gondokat hagyjuk a kapun kívül. [3] "
Egyike volt azoknak, akik megújították a rádió hangvételét, különösen kedveltek voltak közvetlen stílusban vezetett élő, zenés műsorai.
04. 05)
Moldova György:Légy szíves Jeromos.... A másik Kovács ( Petőfi Színház, 1962. 09. 28)
Molnár Ferenc: Liliom.... Az esztergályos ( Petőfi Színház, 1963. 03. 26)
Victorien Sardou – Émile de Najac: Váljunk el!.... Valentin, az inas ( Veszprémi Petőfi Színház, 1965. 17)
Jókai Mór: Szegény gazdagok - Fatia Negra története.... Juon Táré ( Veszprémi Petőfi Színház, 1965. 10. 15. ) Madách Imre: Mózes.... Tiszttartó ( Veszprémi Petőfi Színház, 1966. ) Friedrich Schiller: Ármány és szerelem.... Wurm, a kancellár magántitkára ( Veszprémi Petőfi Színház, 1966. 29. ) Lemezek [ szerkesztés]
A Petőfi Színház legendásá vált: Egy szerelem három éjszakája című előadásának szereplőjeként, az azonos című nagylemezen is olvashatjuk nevét. (Az album az előadás dalait tartalmazza. ):
(Hubay Miklós - Ránki György - Vas István: Egy szerelem három éjszakája Hungaroton – SHLX 90047)
A P. Mobil együttes: Az "Első" Nagylemez '78 című albumán műsorvezetőként hallhatjuk. A lemez anyaga a Láng Művelődési Központban tartott élő koncert hangfelvételét tartalmazza.
Siket vagy sujet ici
Rick vagy
Ráadásul, hogy tényleg emlékezetes maradjon a túra vége, az út meredeken emelkedik. Fertő-tó A Fertő-tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik, a magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő-tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is. Siket vagy sujet dédié. A Fertő-tó nem csak természeti viszonyai miatt híres, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik, melyek kitűnő életteret biztosítanak számos növény és állatfaj részére. Több növényfaj csak ezen a területen honos az országban. A tó területén összesen körülbelül háromszáz madárfaj fordul elő, ezek közül száztíz költ is itt. A tó harminc hajfalnak ad otthont, ezzel horgászati szempontból is jelentősséggel bír.
Süket | A Magyar Nyelv Értelmező Szótára | Kézikönyvtár
süket süket [e] melléknév és főnév, (népies, régies) siket I. melléknév -en, -ebb [ë, e] 1. Olyan , aki fülének, hallószervének fogyatékossága miatt nem hall, hallásra képtelen. Fél fülére, jobb fülére süket; süket vagy, hogy nem hallod? ; nem vagyok süket! : ne kiabálj, hallom v. hallottam, amit mondasz v. mondtál; süketnek tetteti magát: nem akar meghallani, észrevenni vmit. Szóláshasonlat(ok): süket, mint az → ágyú; süket, mint a → föld. Beteg vagyok, süket, vak és vén. (Arany János) Rimánkodom nekik …, de … úgy tesznek, mintha süketek volnának. (Mikszáth Kálmán) Az ápolónő időnként a fülébe ordít …, mert az öregúr nemcsak vak, hanem süket is. (Kosztolányi Dezső) || a. (durva v. Süket | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. túlzó) Olyan , akinek gyenge a hallóérzéke, aki nagyot hall. Hangosan szólj hozzá, mert süket! Gúnyolják a szegény süket asszonyt. || b. (rendsz. rosszalló) Süket fül(ek): a) hallásra képtelen v. nagyot halló fül(ek). A fene a süket fülét! b) (átvitt értelemben) <állandósult szókapcsolatokban:> Süket füleknek beszél: senki sem figyel rá, senki sem akarja hallani v. meghallgatni azt, amit mond; süket fülekre talál: senki sem hallgatja meg, nem fogadja meg, nem veszi figyelembe.
(Jókai Mór) || a. (népies, rosszalló) Rossz akusztikájú, a hangot elnyelő ; olyan, amelyben rosszak a hallási viszonyok. Süket színház, terem. 4. (átvitt értelemben) Olyan , ahova nem hallatszik be v. ahol nincs hang, zaj, lárma, nesz; csendes, néma, elhagyatott. Lassan leballagok a hűs feketeségbe, Sírásra ferdült szájjal, át siket tereken. (Tóth Árpád) Minden megszűnt, ami azelőtt zajossá tette a házat … Süket, vak volt körötte a világ. (Kosztolányi Dezső) 5. (népies, bizalmas, rosszalló) olyan , amely nem v. csak időnként, ill. rosszul működik, esetleg vmely más szempontból értéktelen, haszontalan. Süket csalán: szelíd cs. ; süket ér: olyan ér, amelyben csak ritkán van víz; süket fazék: olyan f., amelyben lassan fő, forr az étel v. a víz; süket kályha, tűzhely, vasaló; (sport) egyik lába süket: azzal nem tudja a labdát kezelni. A fene ebbe a telefonba, már megint süket! Süket a rádióm. 6. (argóban, rosszalló) Bosszankodást v. Siket vagy süket. lenézést keltő módon ostoba, értelmetlen, bamba v. ügyetlen .